Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)
MŰHELY - Nováky Gyula - Sárközy Sebestyén: Újabb középkori várak a történeti Borsod megye területén
2. Bükkzsérc, Füzérkő vára. Helyszínrajz. 2001. Felmérés és rajz: Nováki Gyula szakaszon sánc az árok külső oldalán, amely egy sziklatömbben végződik. Délnyugat felől természetes hegynyereg választja el a Füzérkő sziklás csúcsától, északkelet felé pedig a hegy keskeny, kissé lejtő gerince folytatódik. A vár platójának hossza 24 m. Szélessége nem állapítható meg pontosan, a felső sík rész kb. 6 m, ha a szakadékig lejtő részt is hozzászámítjuk, akkor kb. 15 m széles. Az árokkal (terasszal) körbefogott teljes terület hossza kb. 50, szélessége kb. 28 m. A vár kormeghatározására egyetlen támpontunk IV. Béla király 1248. február 24-én kelt oklevele, amely eredetiben nem, csak I. Károly király 1326. február 18-án kelt átiratában maradt fenn. Ebben Füzérkő egy esetben a határ megjelölésére szolgál: „...a Füzérkő nevü helyig...", másik esetben pedig a következő szöveggel szerepel: „...Továbbá Lampert püspököt felhatalmazzuk, hogy egyháza nevében Füzérkőn vagy Kerekkőn, amelyek az egri egyház területén vannak, várat építsen..." 12 A fent említett 1248. évi oklevél a püspöknek visszaadott Cserép (ma Cserépfalu) határának leírása kapcsán tesz először említést Füzérkőről, ahol a birtok határa haladt. Ezzel teljességgel összhangban van a jelenlegi határvonal is, mivel (Bükk-)Zsérc és Cserépfalu közigazgatási határa jelenleg is Füzérkő kettős csúcsán halad keresztül. A vár építésének és fennállásának közelebbi idejére nincs adatunk, de az bizonyára nem sokkal később felépülhetett. A kifejezetten Cserép birtokát érintő, megerősítést és új adományt tartalmazó 1326-ban átírt oklevélnek még további számos, egészen az újkorig terjedő átírása ismert, de ezekben sem találni utalást a Füzérkőn megépített várra. 13 Közismert, hogy IV. Béla a tatárjárás után intenzíven támogatta az egész országban várak építését. Cserépfalu, valamint a környék 13. század második fele birtoktörténetének ismeretében azonban úgy gondoljuk, hogy talán közelebb van az igazsághoz, hogy a vár építését a püspöki birtokok Ákos nembeli Ernye bán általi erőszakos foglalása indukálhatta.
