Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

TANULMÁNY - Balázsik Tamás: A túronyi református templom

KÜLD: ŐT KESEREGVE VISSZA SZÍV, S/ LÉLEK ITT ELŐDBE TÁRUL LEGYEN MEG/ HALGATVA(!) FOHÁSZA". Az úrasztal fenyődeszkából készült, olyan színű volt, mint a papi szék, s az úrasztali készletek számára zárható szekrénnyel látták el. A ma is meglévő úrasztalt a gyülekezet asszonyai készíttették szintén 1886-ban. 1887-ben 12 évre biztosították az egyház épületeit 3500 forint értékben.

97 1889. július 24-én pusztító erejű szélvész rongálta meg a templomot. Mivel az egyháznak nem volt pénze a javításra, és mert a nyomasztó anyagi helyzetbe jutott község is beszűntette az egyháznak nyújtott évi 200 forintnyi összeg folyósítását, a toronytető és a templom, valamint az egyházi épületek tatarozására 350 forintot szándékoztak felvenni az országos közalapból. A Spitzer Sándor bádogos által készített költségvetés szerint a vihar által megrongált toronytető bádogozása 200 forintba, a templompadlás ledeszkázása pedig 50 forintba került.

98 Egy jelentés szerint 1894-re befejeződtek a templomjavítási munkái, s a 100 forintnyi államsegélyt a kért célra, Reik Lőrinc siklósi építőmesternek a templomi javítás díjában kifizették.

99 A templom a 20. században 1912-ben a túronyi református egyház építési alapot hozott létre. 100 Ezt követően 1913ban esett át ismét felújításon a templom. Az egyház templomának és tornyának restaurálására az egyházkerületi közpénztárból 2200 korona kölcsön felvételét határozta el a presbytérium, amelynek fedezésére adót vetettek ki a hívekre. A munkálatok a templom és a templomtorony falainak rendbetételére, a korhadt állapotban levő „torony" - nyilván a toronysisak - lebontására és újraállítására, újrabádogozására, valamint kifestésére irányultak.

101 Legkésőbb ekkor készülhetett a toronysisak ácsszerkezete, amely két, átló24. Túrony, református templom. A nyugati karzat, 1913. 2000. Fotó: Balázsik Tamás