Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)
KITEKINTÉS - Laszlovszky József - Bozóki Lajos - Buzás Gergely: A senlisi Saint-Framburg templom kutatása
12. Senlis, Saint-Frambourg kápolna. Freskórészlet a kripta északkeleti falpillérén. 2001. Fotó: Búzás Gergely vei, ami három lépcsőfokkal emelkedik a kripta járószintje fölé. A nyugati apszis belsejét elfalazták. Ugyanekkor véshették le az apszist keretelő belső pilasztert is. A meghagyott támpillér, illetve az apszis falából kialakított újabb támpillér elé egy-egy nyugat felé futó falat építettek. E falak nyugati vége ma már nincs meg, nem tudni, vajon a modern helyreállítás során vagy már a gótikus templom építése kapcsán csonkították-e meg őket. Mindenesetre a gótikus templom nyugati alapfalában, két falcsonk között mutatkozó szabálytalanság megengedi azt a feltételezést, hogy itt ehhez a román kori periódushoz tartozó nyugati falat - esetleg egy apszis záradékát - belefoglalták a gótikus alapfalba. Ennek az újonnan kialakított kis nyugati térnek, talán új nyugati szentélynek valamiféle rekesztőkorlátja is lehetett kelet felé. Erre utal a déli oldal felmenő kváderfalába utólag, durván bevésett függőleges illesztő-fészek. A második templom a korábbi épület tengelyétől eltérve, attól kissé délebbre épült, de alaprajzi szerkezete elődjéhez hasonló maradt. A tengely áthelyezését leginkább az magyarázhatja, hogy a 3. századi városfal tornyát szentélyapszisként fölhasználták az új épülethez. Mivel ez a római torony jelentős magasságig tömör falazatú volt, a feltételezett szentély járószintje is jóval magasabbra kerülhetett a korábbi szintnél. Ez teremtett alkalmat arra, hogy az új hosszház alatt kriptát alakítsanak ki. Furcsa módon a kripta keleti zárófala és a felső templom keleti zárófalaként felhasznált városfal között egy keskeny sikátort hagytak. Ezt talán a kripta oltárát megvilágító ablakok elhelyezése indokolta. A kripta nyugati falán, a középtengelyben ajtót nyitottak. (12. ábra) A nyugati részt valószínűleg szintén a templom új tengelyéhez igazodva módosították. Ezért szüntethették meg a korábbi nyugati apszist. Az egykori déli kapu az új templom középtengelyébe került, elé talán egy új, a réginél hosszabb apszist építettek. A többhajós, hosszú, a templom hosszházába mélyen benyúló csarnokkripták all. század első felében épültek Franciaországban. Egyik első példájuk a dijoni SaintBénigne apátság 1001-1018 között épült kriptája. 16 A senlisihez igen hasonló dobokból összeállított, négyszögletes talplemezről induló oszlopokat az etampesi NotreDame 17 és Lons-le-Saunier Saint-Désiré 18 templomának 11. század első feléből származó kriptájában találunk. A senlisi Saint-Frambourghoz leginkább hasonló, a templom csaknem teljes terét elfoglaló, de a felső templom szentélyénél rövidebb kripta, a templomtól eltérő tagolású egyszintes nyugati építménnyel Saint-Martin-du-Canigou kétszintes egyházánál épült. Az alsó templomot ott 1009-ben, a felsőt 1014-ben és 1026ban szentelték fel. 19 Ezek az analógiák a senlisi Saint-Framborg második templomát nagy valószínűséggel all. század első felére keltezik.