Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

KITEKINTÉS - Laszlovszky József - Bozóki Lajos - Buzás Gergely: A senlisi Saint-Framburg templom kutatása

9. Senlis, Saint-Frambourg kápolna. A szentélyrekesztő alapozásaként felhasznált késő antik fal feltárása 2001. Fotó: Búzás Gergely (9. ábra) Belső falsíkján jól megfigyelhető az alapozási padka alatt az egykori járószintre kifolyt habarcs maradványa. Alatta az alapozási árokba rakott alapfal halszálkás technikával készült. A fal jelentős magasságban fennmaradt felmenő részének eredeti szakaszai a 3. századi római városfaléhoz hasonló, kisméretű, négyszögletes kövekből épültek. A falazat korát leletekkel nem tudjuk meghatározni, ám az biztos, hogy a nyugatról hozzá csatlakozó kora középkori falak, illetve a keletről hozzá csatlakozó kripta-pillér alapozások a falhoz képest mind másodlagosak. A szintén keletről csatlakozó kelet-nyugati irányú kora középkori fal és a kripta zárófalának viszonyát jelenleg nem lehet vizsgálni, mivel találkozási pontjukat a kriptabejárat modern lépcsői takarják. Nem zárható ki tehát, hogy a két fal egykorú, mégis falazási technikáik és alapozási mélységeik eltérése miatt a kripta nyugati zárófalát korábbinak, valószínűleg későantik eredetűnek tarthatjuk, amely a városfal mögötti feltöltéssel egy időben épült ház maradványa lehet. A korai középkor A II. szelvényben feltárt, kelet felé emelkedő későantik feltöltési rétegekbe több beásás mélyed. Egy téglalap alakú, nagyméretű gödör alja a mai szinttől 50 cm-re mélyül le. Ennek délkeleti sarkában egy téglalap alaprajzú cölöplyuk is előkerült. Talán ehhez az objektumhoz kapcsolódott a tőle délre feltárt másik gödör, amelytől kelet felé három karólyukat szintén feltártunk. A gödör esetleg egy földbe ásott padlójú faépület maradványa lehet, melynek pusztulását a cölöplyuk betöltésében talált 9-10. századi festett kerámia töredékei alapján tudtuk meghatározni.