Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

KITEKINTÉS - Laszlovszky József - Bozóki Lajos - Buzás Gergely: A senlisi Saint-Framburg templom kutatása

Cziffra György, miután elhagyta Magyarországot Franciaországban telepedett le, és második hazájában hamarosan világhírnévre tett szert. Anyagi támogatásával különböző' zenei fesztiválok indultak, és ezek színhelyéül olyan középkori emlékeket, templomokat választott, amelyek eredeti funkciójukat elvesztve kiváló koncert-helyszínként szolgálhattak, ezzel is elősegítve pusztulásuk, további romlásuk megállítását. így talált rá egy Párizs környéki kisvárosban, Senlis-ban, a Saint-Frambourg kápolnára. Az ötletet André Malraux miniszter, a 20. század legjelentősebb francia kultúrpolitikusa adta Cziffra Györgynek, és ő volt az is, aki a később létrehozott alapítvány legjelentősebb támogatója lett. Az épület ekkor még korántsem hasonlított mai rendkívül gondosan karbantartott, restaurált állapotára. A korabeli fotók tanúsága szerint az egyhajós, magyarországi viszonylatban „bazilika" méretű kápolnában roncsautók sorakoztak, mivel az épület karosszérialakatos műhelyként szolgált. (1. ábra) A nagy francia forradalom alatt ugyanis az „Értelem Templomaként" funkcionált, majd lebontották északnyugati tornyát és a köveit kimérték. Ezt követően raktárként, kovácsműhelyként és a legkülönfélébb célokra használták (2. ábra), míg végül Cziffra György rátalált a siralmasan leromlott állapotú épületre. Hatalmas munkával és anyagi áldozatokkal támogatta a templom első régészeti kutatását, helyreállíttatta az épületet és létrehozta benne a Liszt Ferenc auditóriumot, amely egyszerre szolgál koncertteremként, Liszt Ferenc emlékmúzeumként és a fiatal tehetségeket támogató Cziffra Alapítvány székhelyeként. A mester halála után özvegye, Soleika Cziffra vette át az alapítvány irányítását, és ő az, aki a mai napig gondoskodik az épület folyamatos megújulásáról, a jelenleg is folyó restaurálási munkák támogatásáról. Magyar kutatások a Saint-Frambourg kápolnában 1999 novemberében tárgyalások kezdődtek arról, hogy a „Magyar kultúra éve Franciaországban" című program keretében a Cziffra Alapítvány tulajdonában levő SaintFrambourg kápolna is helyet adna magyar kulturális eseményeknek. A megbeszéléseket dr. Szabó Miklós régész professzor, a kulturális év miniszteri biztosa vezette. Ennek előzményeként Soleika Cziffra jelezte Csernus Sándornak, a Párizsi Magyar Intézet igazgatójának, hogy a korábbi együttműködési programokat tovább kívánják fejleszteni, valamint felmerült annak a lehetősége, hogy a korábban megszakadt régészeti ásatásokat folytatni lehetne magyar szakemberek részvételével.

1 Az ekkor rendelkezésre álló dokumentációk alapján meg lehetett állapítani, hogy a kiemelkedő történeti, művészeti és régészeti jelentőséggel bíró középkori királyi kápolnában korábban csak igen korlátozott mértékű feltárások folytak, amelyek azonban így is nagyon fontos eredményeket hoztak (kora középkori templom, királynői sírhelyként azonosított szarkofág, freskók stb.) A kápolnában végzett radarfelmérések azt is kimutatták, hogy a korábban nem kutatott területen további fontos régészeti emlékekre lehet számítani (szarkofágok, esetleg korábbi kripta, korábbi épületmaradványok). Az alapítvány nevében Soleika Cziffra kifejezte szándékát, hogy az ásatások folytatását támogat-