Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

EMLÉKEZET - Lővei Pál: Engel Pál (1938-2001)

A számok és a „rejtvények" iránti fogékonysága nélkül aligha születhetett volna meg terjedelmes 14. századi pénztörténeti összefoglalása.

22 Élenjárt a személyi számítógép alkalmazásában is, bölcsész kollégáim és ismerőseim között O vásárolt először számítógépet. Az ismerkedés nem volt problémamentes: gépbe írt első tanulmánya visszaszerezhetetlenül elveszett, és újraírására csak jó pár évvel később vállalkozott - ez lett 1996-ban akadémiai székfoglaló előadása.

23 Hatása ezen a téren sem volt mindennapi, az egyébként egyik példaképének számító Györffy György például életének nyolcadik évtizedében az O példájára vágott bele a számítógép megismerésébe és munkájához való hasznosításába. A számítógép azonban nem csupán munkaeszköz volt Engel Pálnak: egyáltalán nem mellékes kérdést jelentett például bridzs-programok beszerzése - hogy a heti rendszerességű, esti bridzs-partik között is hódolhasson nemes szenvedélyének.

24 Engel Pál akadémikussá mint az Anjou- és Zsigmond-kor kutatója vált, pályája kezdetén azonban még nem annak indult, eleinte Bizánc érdekelte.

25 Felkészülésnek ez a választás egyáltalán nem volt hátrányos: a szláv és más kelet-európai nyelvek olyan ismeretét tette például szükségessé, ami a későbbi tájékozódásban is sok segítséget jelentett munkája során. Némi török nyelvtudásra és az arab írás ismeretére még egyetemista korában szert tett, ezt aztán „oszmanista barátai jóvoltából", elsősorban Hegyi Klára segítségével csiszolgatta addig a szintig, ami végül lehetővé tette számára a hódoltsági területekről fennmaradt török defterek (adóösszeírások) kiolvasását. A középkori történeti földrajz, az ország településeire vonatkozó birtoktörténeti adatok páratlanul széleskörű ismeretével is felvértezve így volt képes a Délvidék török korban elpusztult középkori településhálózatának rekonstrukciójára, a népesedési viszonyok, a népesség pusztulása elemzésére.

26 0 készítette el Pozsega megye feldolgozását Györffy György Árpád-kori történeti földrajzának még kiadatlan részéhez. Településtörténeti és demográfiai munkásságának másik súlyponti területe az ország északkeleti szöglete, Ung megye és környéke volt,

27 de írt jogtörténeti vonatkozású tanulmányt a 14. századi Vas megyéről,

28 politikatörténeti elemzést Baranya megyéről,

29 uradalomtörténetit Pápáról.

30 Ezek a kutatások nagy ívű program részeinek bizonyultak. Amikor pályája elején témát váltott, és a 15. századi Magyarország problémái felé fordult, első tanulmányának első bekezdése végén nem akármilyen tervet tűzött ki maga elé: „Az eszményi cél lebeg előtte: a középkori Magyarország felnagyított térképe, rajta minden birtokrész pontos rajzával."

31 Az elképzelés minden szava megvalósulhatott: a középkor végi Magyarország birtoktörténetet, történeti földrajzot feldolgozó enciklopédikus bemutatásának CDROM-ja még a térképek felnagyítását is lehetővé teszi a számítógép képernyőjén.

32 Fentebb idézett tanulmányáról utóbb egyébként meglehetősen kritikusan nyilatkozott, rá két évre megjelent folytatását

33 azonban később is magáénak érezte. Már ezeket az írásokat is, a „Királyi hatalom ..." kötetét pedig még sokkal inkább az óriási adatanyag jegyzetekben és táblázatokban megjelenő impozáns forrásbázisa jellemezte - és a hivatkozások egyre nagyobb része származott saját közvetlen levéltári kutatásaiból. Ebben része volt kapcsolatának Borsa Ivánnal, valamint Mályusz Elemérrel, aki 1974től bevonta a Zsigmondkori Oklevéltár harmadik kötetének munkálataiba. Ennek és a „Királyi hatalom ..." sikerének következtében a Magyarország történeti kronológiája 1981-ben megjelent első kötetében már O volt a szerzője az 1387 és 1457 közötti időszakot tárgyaló résznek.

34