Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

RÖVID JELENTÉSEK - Tokaj, Morali-ház, Bethlen Gábor utca 5. (Juan Cabello - Simon Zoltán)

indokolt esetben változtatták meg (például a középrizalit fala mögötti ajtó esetében). A földszint kisméretű ablakait általában megnagyobbították, de előfordult, hogy egyeseket befalaztak, mellettük újat alakítottak ki. Az ablaknyílásokat tégla-vakolatból formált szemöldök- és könyöklőpárkányokkal, valamint festett kereteléssel díszítették. A téglalap alaprajzú, középrizalitos és emeletes épület homlokzatait, a szintén tégla-vakolatból formázott fő- és osztópárkány, a falsávok és lizénák, továbbá a sarkokon kialakított ikerfülkék teszik mozgalmassá. 1860-ban Valentin Márton eladták tanai birtokukat (a kastéllyal egyetemben) Ivánkovich Jánosnak, aki 1868 és 1871 között a kastély bal oldalához egy emeletes szárnyat épített. Valószínű, hogy az épület légfűtéses rendszere is ekkoriban készülhetett. A kastélyt 1871-ben Ambrózy Lajos vásárolta meg. Ugy tűnik, hogy az Ambrózy család már nem változtatott érdemben a kastély alap- és térelrendezésén, inkább csak folyamatos karbantartását végezték el. 1954-től az épület (napjainkban is érvényes) használati jogát a Tanakajdi Növényvédő Állomás kapta meg. 1962-ben a kastély belsejét jelentős mértékben átalakították. 1969-ben az épületnek újabb (szakszerűtlen) felújítást kellett elszenvednie. Bajzik Zsolt-Juan Cabello-G. Lászay Judit-Mentényi Klára TOKAJ, MORALI-HÁZ, BETHLEN GÁBOR UTCA 5. Az épület Tokaj történeti központjában, a Bethlen Gábor utca és a Szepesi-köz sarkán áll. A copf stílusjegyeket mutató, egyemeletes, alápincézett, valamint U alaprajzú (törtkő-tégla falazású) ház a 18. század végén épült egy korábbi, talán késő középkori eredetű, részben elbontott épület északi falának felhasználásával. A Bethlen Gábor utcára néző (nyugati) igényes - az idők során csupán kisebb részleteiben módosult - főhomlokzat középrizalitos (2+1 + 1 nyílástengelyű). A földszint bal oldalán lévő keskeny, kosáríves lezárású, kőkeretes ablaknyílást füles megoldású, csüngődíszes szalagkerettel látták el. Az ablak kőkeretének zárókövébe - levéldíszes keretbe foglalva - a görög kereskedőtársulat (compánia) horgonyból és a 4-es számjegyből komponált jelképét vésték. A második, szintén kosáríves lezárású kőkeretes nyílás eredetileg ajtó volt. A homlokzat túloldalán egy másik, az előbbivel megegyező méretű és szerkezetű ajtót helyeztek el. A főhomlokzat tengelyében áll az épület főbejárata, amely kosáríves záródású tükrökkel, fejezetekkel és füzérekkel gazdagon díszített - kőkeretes nyílás. Az emelet négy ablaka szintén kosáríves záródású, kőkeretekkel ellátott nyílás. A szalagkeretek szemöldökkövén copf füzérdísz látható. Az ablakok alatt ívelt vonalú kötények, míg a szemöldökök felett szegmensíves lezárású, csüngődíszes mezők húzódnak, amelyek a főpárkány alatti vízszintes vakolatsávhoz csatlakoznak. A homlokzat lábazatát kőlapokból képezték ki. A földszinti részt vakolatból formázott sávok, az emeletet pedig keskeny faltükrök tagolják. Az épület és a középrizalit sarkait zsaludíszes armirozás díszíti. A tégla-vakolatból kialakított főpárkány lemezekből és negyedhengerekből áll. Osztópárkányának középső szakasza kőből készült. Az északi, a Szepesi-közre néző hom-