Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

RÖVID JELENTÉSEK - Somlőszőlős, Zichy-kastély (László Csaba)

ra, annak bizonyítékaként, hogy a vár ezen részén egykor nem csupán gazdasági épületek álltak. A 2000. évben végzett ásatás a nagyjából kifli alakú, a felsővárat ívesen körülölelő, ahhoz képest jóval alacsonyabban fekvő alsóvár rendszeres feltárásának megindítását tűzte ki célul. Ennek érdekében sugarasan kijelölt kutatóárkokkal vágtuk át a területet, kiindulva az ásatás nélkül is jól meghatározható külső várkaputól, majd a megfigyelések eredményeit kiértékelve, egyrészt megkezdtük az egykori épületek teljes feltárását, másrészt a részben még a felsővár feltárásától származó vastag omlásréteg letermelését és a várból való leszállítását. A rendelkezésre álló idő szűkössége és a technikai nehézségek végül csak azt tették lehetővé, hogy meghatározzuk az alsóvár íves külső falának nyomvonalát és az ahhoz csatlakozó épületszárnyak mintegy kétharmadának alaprajzát. Teljesen feltárni azonban csak egyetlen épület, a kapu keleti oldalán, a felsővár sziklájához támaszkodó, szabálytalan téglalap alaprajzú ún. kapus- vagy őrségépület falmaradványait tudtuk. Ennek pontos korát nem lehetett meghatározni - benne egy, a török hódoltság korára helyezhető tégla-agyag szerkezetű kemence került elő -, viszont a nyugati várfal belső udvarához csatlakozó, közel szabályos téglalap alaprajzú, legalább négy térre oszló épületszárnyról teljes feltárás nélkül is valószínűsíthettük, hogy csak a 16. század közepén épült fel. Talán az ekkor birtokos Derencsényi családhoz köthető, ugyanúgy, mint a délkeleti, nagy ötszögű ágyútorony. Ez a lakásra is alkalmas épületszárny eredetileg bizonyára emeletes lehetett. Falai ugyanakkor szinte sehol sem maradtak meg 50 cm-nél magasabban az egykori padlószint felett. Feltűnő, hogy hosszfalában az udvar felé nem nyíltak ajtók, de (bizonyára inkább emeleti) tereinek egykori lakófunkcióját az ide lokalizálható számos reneszánsz nyíláskeret jelzi. Kutatóárkaink rétegeinek elemzése megerősítette azt a még az 1980-as években tett megfigyelésünket, hogy ez az épület, sőt maga a néhol teljesen lepusztult külső várfal sem az alsóvár legkorábbi építménye. A feltárt falazatok ugyanis korábbi rétegeket, járószinteket metszenek, azt azonban még nem tudtuk megállapítani, hogy az eredetileg - azaz talán már a 14., de legkésőbb a 15. században - esetleg egy faszerkezetű védővonallal kell-e itt számolnunk, vagy talán a korábbi várfal kidőlt, lecsúszott maradványával. Az említett téglalap alaprajzú épülethez keletről csatlakozó további építmények kiterjedése és alaprajzi elrendezése, továbbá a felsővár feljárati rendszere csak a feltárás folytatásával tisztázható. Ennek során lehetőségünk nyílhat arra, hogy egy 13. századi eredetű és a 16. század végén elpusztult hegyi vár teljes alaprajzát és építészeti szerkezetét megismerhessük és be is mutathassuk. Feld István SOMLÓSZŐLŐS, ZICHY-KASTÉLY A település keleti szélén, a középkori eredetű templomtól délre a dombháton álló romantikus stílusú épületben a történeti kutatás egy 18. századi épületet sejtett. A 2000 telén elvégzett falkutatás és a kastély környezetében folyó földmunkák megfigyelése egyértelművé tette, hogy az épületben korábbi maradványok nincsenek.