Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

RÖVID JELENTÉSEK - Rezi vára, az eddig végzett állagmegóvási munkák és kutatási eredmények (Vándor László)

új déli homlokzati kialakítással - homokos habarcsú bontott téglával átfalazták. Ezektől a részektől eltekintve a külső felületeken mindenhol több rétegű vakolatot találtunk. Az újkori, a 17. század második felénél azonban semmiképpen sem korábbi épület­tel egyidős, első periódusú, eredetileg fehér színű höbörcsös vakolatot nagyobb felüle­teken csak a nyugati oldalon tudtuk megfogni, a hozzá tartozó egykori tagozatokat azonban nem ismerjük. A mai ablakok mind újabb - másodlagos - kialakításúak a nyu­gati homlokzat nyíiásrendszerével szemben, amelyről - elhelyezkedését és méreteit te­kintve is - feltételezhető, hogy egykorú az épülettel. Az északra eső belső helyiségek­nek eredetileg ebbe az irányba is nyílt ablakuk, ezek a kutatás során előkerültek. A következő - magasítással is együtt járó - építkezés idején simított felületű, lizé­nás vakolatarchitektúra készült, amelynek több rétegű fehér meszelést hordozó maradvá­nyait a keleti, a nyugati és az északi homlokzaton feltártuk. A kialakítás nem volt telje­sen szimmetrikus, úgy tűnik a lizénák legömbölyített sarkú, nagyobb faltükröket keretel­tek és a sarkokon feltehetően megkettőzték őket. A keleti homlokzat megmaradt északi oldalán azonban a lizénák sűrűbben jelennek meg. Itt az ablakok utólagosak. A nyílások­kal kapcsolatban általánosságban véve elmondható, hogy egykor minden bizonnyal meg­lévő keretelésüknek ma már - a szerkezetek 19. részben pedig 20. századi cseréje miatt - nyoma sincs. Belső falkutatást ugyan - a stukkó-és falképvizsgálat kivételével (Lángi József-AMRK) - nem végezhettünk, a fölmenő falak magasításának tényéből kiindulva mégis elképzelhetnek tartjuk, hogy maga a boltozat is csupán ebben a periódusban ké­szült. A késő barokk - rokokó stílusú boltozati stukkódíszítés az 1760-1770-es évekre datálható, talán ehhez a belső kiképzéshez köthető a homlokzatok átalakítása is. A legutolsó, 1965. évi tatarozástól és a már említett 1948. évi építkezéstől eltekint­ve még egy - immár a lizénás rendszert megszüntető - szintén fehér színű vakolatréte­get sikerült feltárnunk, amely a kastély kiépítésének 1867-es évszámához köthető. Ek­kor került a nyugati homlokzatra egy másodlagos beépítésű - eredetileg talán zárókő­nek készült - RJ - monogramos kisméretű kőlap. Építész: Máté Zsuzsa, ÁMRK B. Benkhard Lilla-Mentényi Klára REZI VÁRA - AZ EDDIG VÉGZETT ÁLLAGMEGÓVÁSI MUNKÁK ÉS KUTATÁ­SI EREDMÉNYEK Rezi vár munkálatai 1998-ban régészeti kutatás nélkül kizárólag a meglévő falmaradvá­nyok megerősítésének, stabilizálásának céljával indultak. A munkák az Állami Műem­lékhelyreállítási és Restaurálási Központ részéről Vándor András statikus szakvéle­ményét felhasználva és a későbbiekben Gál Péter építész korrekciós véleményét figye­lembe véve készültek. Ekkor aláfalazásra került a nyugati falon lévő nagy átszakadás, és hasonló munkák kezdődtek a keleti fal lábazati szakaszainak mély kagylós kifagyások által legveszé­lyeztetettebb pontjain. Már ekkor világossá vált, hogy a végleges stabilizálása csak úgy történhet meg, hogyha a meglévő falszakaszok összekapcsolása megtörténik, ezáltal

Next

/
Thumbnails
Contents