Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)
TANULMÁNY - Balázsik Tamás: A túronyi református templom
dött, elegendő vagyonnal is rendelkezhetett jelentősebb építkezés finanszírozásához, hiszen az esztergomi székesegyház Szent Margit oltárának egy házat építtetett az őrkanonok házával szemben, azonkívül 1464-ben, mint nógrádi főesperes, esztergomi és pécsi kanonok, valamint az esztergomi Szent Margit-oltár igazgatója, 150 aranyforintért zálogba vett 24 sessiót Perőcsényben (Hont megye) Lévai Cseh Lászlótól, márpedig ez olyan összeg, amiből egy kisebb, egyszerűbb kápolna felépíthető volt. Továbbá 1468ban II. Pál pápa felhatalmazta, hogy eddigi javadalmai és a Szent Margit-oltár jövedelme mellett még más javadalmat is szerezhessen. 1474-ben pedig a pápa neki adományozta a szentgyörgymezei prépostságot is, mely után 75 arany forintot kapott, ezen kívül kalocsai prépostként is említik. 1476-ban az esztergomi Szent Fábián és Sebestyén, Szent Mihály és Szent Lucia oltárát javadalmazta. Az ő előszavával jelent meg a Mátyás király rendeletére sajtó alá rendezett első hazai nyomtatott liturgikus könyv, az esztergomi breviárium 1480-as, velencei kiadása. Ugyanitt egy misekönyvet is nyomtatott, amely 1487-ben jelent meg, azonban az egyházi szertartások reformálása iránt elkötelezett püspök-vikárius a szintén általa nyomtattatott Ordinarius Strigoniensis 1505-ös megjelenését már nem érhette meg. 1493-ban belépett a római Szent Lélek-rendbe, végrendeletében pedig budai házának kétötödét a Szentháromság-kápolnára hagyta. Halálának időpontjaként az 1501. év szerepel az irodalomban. Ez az évszáma végrendeletében is említett, az általa az esztergomi székesegyház Fábián és Sebestyén oltárának adományozott missaléban, az Országos Széchényi Könyvtár Cod. Lat. 395. jelzetű Pálóczy-missaléjában olvasható bejegyzésen alapul. 44 Kérdéses, hogy a Zydoy nemzetségből származott-e, mindenesetre Thuron-i Kelemen, doctor decretorum, pécsi egyházmegyés pap, aki bizonyára rokona, de nobili genere procreatusként említi önmagát 1479-ben a pápához írott folyamodványában. Kelemen Rangoni Gábor egri bíboros káplánja és Mátyás király ügyeinek római intézője volt, s hosszabb ideig Rómában tartózkodott. IV. Sixtus pápa őt bízta meg 1477-ben és 1479-ben a pálosok által igényelt zsámbéki és csúti monostor ügyében az iratok szerkesztésével, 1479-ben pedig magának a királynak, mint főkegyúrnak az ajánlatára Vethési Albert veszprémi püspök préposttá nevezte ki a Batthyány család kegyurasága alá tartozó felsőörsi prépostság élére. Személye minden bizonnyal azonosítható azzal a Thoron-i, illetve Thwron-i Kelemennel, aki valamikor 1491 és 1498 között 1495-ben kimutathatóan, az aradi káptalan lectora volt, s akinek neve „venerabilis et egregius", valamint „decretorum doctoris, lectoris socy et concanonicus nostri" címzéssel tűnik fel a káptalan két oklevelében. Pályájának következő szakaszában, valamikor 1498 és 1506 között, 1503-ban kimutathatóan, „Lector et concanonicus Quinqueecclesiensis"-ként szerepelt. 45 A felsorolt adatokból látható, hogy Mihály mecenatúrája az esztergomi érsekséghez kötődött. Minden bizonnyal a Szent Adalbert-székesegyházban választott magának temetkezőhelyet, mégpedig az északi bejárati előcsarnokból nyíló, a Szentháromság-oltárt befogadó térben, esetleg a templom déli oldalánál lévő Szent Margit-oltár, vagy a déli mellékszentélybe lokalizált Fábián és Sebestyén-oltár közelében. 46 Az érsekség ugyanis nemcsak az életminőség egy magasabb fokát jelenthette számára, hanem nagyobb biztosítékot is ígérhetett a túlvilág, az üdvözülés tekintetében. Túronyi Kelemen ilyen vonatkozásban feltehetően Pécshez kötődött. A túronyi templommal kapcsolatos mecénási tevékenységükkel egyelőre nem hozható összefüggésbe történeti adat.
