Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

RÖVID JELENTÉSEK - Lábatlan, református templom (falképkutatás) (Lángi József)

megfigyelhető. Ehhez csatlakozott az első - 5,10 m belső hosszúságú - sekrestye, mely a mai szentélytől északra került elő a későbbi sekrestye helyén. Amikor a mai templo­mot megépítették, a fent említett összes falat visszabontották, a régi sekrestye helyén ­annak hosszúságát megtartva - pedig megépült az újabb sekrestye, melynek szélessége 2,90 m volt. Az északi szentélyfalon megfigyelt boltozatlenyomatok már ehhez a sek­restyéhez tartoznak. Az ásatás során olyan lelet nem került elő, mely a korábbi templomperiódusok pon­tosabb kormeghatározását tenné lehetővé, leszámítva az omladékból származó egyszer hornyolt bordatöredékeket és egy kétszer hornyolt, 15. század végi ablakosztót illetve egy késő gótikus szentségtartó-fülke kerettöredékét. Építész: Nagy András (STUDIO Kht.) Fülöp András-Koppány András LÓNYA, REFORMÁTUS TEMPLOM (FALKÉPKUTATÁS) A nagylónyai templom falképeiről először 1879-ben Rómer Flóris tett említést. Ezért 1993-ban, amikor első szondáimat nyitottam, nem ért meglepetésként, hogy a falakon középkori festés található. Első alkalommal csak a padok mögötti falfelületen nyitottam 10x10 cm-es kutatóablakokat, két korszak falképeit azonosítva. Ezt követően 2000 őszén nyílt lehetőségem a templom tervezett komplex helyreál­lítását megelőző feltárásra. A falképek vizsgálatával párhuzamosan Bartos György és Fülöp András művészettörténeti illetve régészeti kutatást, Bogdány Titusz a berendezés farestaurátori vizsgálatát végezte el, Oltai Péter pedig építészeti felmérést és kutatási eredményeink figyelembevételével helyreállítási tervet készített. Külső falfelület 1993-ban a nagy táblákban leváló vékony cementvakolatok alatt még egységes homlok­zatfestés nyomait figyeltem meg, de akkor eszköz és lehetőség hiányában nem tudtam vizsgálni e felületet. Sajnálatos módon az 1996-ban elvégzett homlokzattatarozás alkal­mával szinte minden régi vakolatot a falazatig levertek. 2000-ben végzett kutatásunk so­rán az 1993-ban megfigyelt rétegből már csak két ablakbéllet záradékában találtam meg a vörös festésű kör- illetve rombuszmustrás festés 0,5-1 négyzetméteres maradványát. Néhány ponton a déli homlokzaton vékony, sárgás tónusú, festetlen vakolatmaradvá­nyok is megfigyelhetők, de ezek egyelőre töredékességük miatt értelmezhetetlenek. Belső falfelületek A templom történetében három korszak meghatározó jelentőségű festészeti emlékeit si­került feltárni. A legkorábbi réteg a diadalív hajó felé eső oldalán található. Az északi oldalon egy Köpönyeges Mária, míg a déli oldalon egy püspökszent, egy pálmaágat tar­tó és egy kendővel fedett fejű női szent van, akinek feje fölött vörös betűkkel írt felirat maradványa is megfigyelhető. Festésmódja, színezése alapján közeli rokonság figyelhe­tő meg a csarodai református templom diadalívén és hajójának északi falán fennmaradt

Next

/
Thumbnails
Contents