Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

RÖVID JELENTÉSEK - Győr, az egykori ferences templom- és kolostorépületében kialakított megyeháza, Liszt Ferenc utca 13. (László Csaba)

GYŐR, AZ EGYKORI FERENCES TEMPLOM- ÉS KOLOSTOR ÉPÜLETÉBEN KIALAKÍTOTT MEGYEHÁZA, LISZT FERENC UTCA 13. A 150 esztendőig Megyeházaként működő egykori ferences kolostor épületében a mai használó kisebb felújítást tervezett (vizesblokkok korszerűsítése, összeköttetés a szom­szédos irodaházzal). A tervezést az épület történetére kiterjedő - falkutatást nélkülöző ­szakvélemény készítése előzte meg. A középkori Győr plébániatemploma a Nefelejcs köz keleti oldalán volt. A 16. szá­zad végén megrongálódott templomot az 1614-ben visszatelepülő ferencesek kapták meg. A helyreállított templom és a déli oldalához épített kolostor a várost 1654-ben el­pusztító tűzvészben annyira megrongálódott, hogy felújítása helyett a teljes újjáépítést választották. A romokat lebontva, a ferencesek észak-déli tájolással építették fel temp­lomukat és a hozzá keletről csatlakozó szárnyat. 1659-ben felszentelt templomuk az ak­koriban felépült Szent Ignác-templomhoz hasonló alaprajzú volt, egyhajós, oldalsó ká­polnasorral. A torony a ferences hagyományoknak megfelelően a szentély mellé, annak nyugati oldalára épült. A négyszögű udvart kétemeletes szárnyakkal körbezáró kolos­tornégyszög csak 1710-re készült el. A ferences rendet 1786-ban feloszlató császári ren­delet után katonai mérnökökkel felmérették a kolostort. A megmaradt rajz alapján is­merjük a kolostor 18. századi alaprajzát, homlokzati képét. A korábbi megyeháza a Liszt Ferenc utca 17. számú épület helyén volt, ám a 18. század végére szűknek bizonyult. A megye már 1807-ben kérte a Helytartótanácsot, hogy a ference­sek pusztán álló kertjét, amely a megyeháza és a kolostor között volt, adják át börtönök épí­tésére. Kevéssel utóbb felmerült, hogy a megyeházát cseréljék el a ferencesek elhagyottan ál­ló egykori templomára és kolostorára. Az évente megismételt kérés, kérvényezés 1825-re hozta meg gyümölcsét, a Helytartótanács hozzájárult a cseréhez. A Megyei Levéltárban az épület átalakításának több tervlapja, rajza maradt meg. A legkorábbi datálatlan, nem szignált rajzok a templom és a kolostor felmérései. Az elképzelések szerint az egykori kert területén épült volna meg a börtön, de ez bizonyára anyagi okokból meghiúsult. A további rajzok már a kolostor és a templom átalakításának tervei. A legjelentősebb átalakítást a templom szen­vedte el, lebontották tornyát, nyugati kápolnasorát. Az addig csak szentély alatt meglévő krip­tát kibővítve a teljes hajót alápincézték, boltozott terek sorát alakították ki a földszinten. Az első emeleten így kialakult egy, két szintet egybefogó nagyterem, amelynek megközelítésére a keleti oldalkápolnák helyén díszlépcsőházat építettek. A déli szárnyban volt lépcsőt, az egy­kori kaput elbontva az oldalrizalitokkal hangsúlyozott utcai homlokzat tengelyében széles, nagy kaput hoztak létre, felette az emeleten kovácsoltvas korlátú erkéllyel. A börtöncellákat az északi szárny földszintjén alakították ki - napjainkig is megmaradt több cellaajtó. Az át­építés során a kolostorban meghagyták a boltozatok szabta térrendszert, kisebb leválasztáso­kat végeztek csupán. Az akkor készült ajtó-és ablakszerkezetekből néhány napjainkig meg­maradt. Az átalakítás 1833-ra befejeződött, mert az északi szárny keleti bővítésére akkor ké­szült, Fruhmann Antal által szignált rajzok megvalósultként jelzik a korábbi rajzokon szerep­lő átalakításokat. A 19. század második felében több kisebb átalakítást végeztek az épületben, ezek mindegyike más-más ajtó-és ablakszerkezeteket eredményezett. László Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents