Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

RÖVID JELENTÉSEK - Győr, az egykori ferences templom- és kolostorépületében kialakított megyeháza, Liszt Ferenc utca 13. (László Csaba)

GYŐR, AZ EGYKORI FERENCES TEMPLOM- ÉS KOLOSTOR ÉPÜLETÉBEN KIALAKÍTOTT MEGYEHÁZA, LISZT FERENC UTCA 13. A 150 esztendőig Megyeházaként működő egykori ferences kolostor épületében a mai használó kisebb felújítást tervezett (vizesblokkok korszerűsítése, összeköttetés a szomszédos irodaházzal). A tervezést az épület történetére kiterjedő - falkutatást nélkülöző szakvélemény készítése előzte meg. A középkori Győr plébániatemploma a Nefelejcs köz keleti oldalán volt. A 16. század végén megrongálódott templomot az 1614-ben visszatelepülő ferencesek kapták meg. A helyreállított templom és a déli oldalához épített kolostor a várost 1654-ben elpusztító tűzvészben annyira megrongálódott, hogy felújítása helyett a teljes újjáépítést választották. A romokat lebontva, a ferencesek észak-déli tájolással építették fel templomukat és a hozzá keletről csatlakozó szárnyat. 1659-ben felszentelt templomuk az akkoriban felépült Szent Ignác-templomhoz hasonló alaprajzú volt, egyhajós, oldalsó kápolnasorral. A torony a ferences hagyományoknak megfelelően a szentély mellé, annak nyugati oldalára épült. A négyszögű udvart kétemeletes szárnyakkal körbezáró kolostornégyszög csak 1710-re készült el. A ferences rendet 1786-ban feloszlató császári rendelet után katonai mérnökökkel felmérették a kolostort. A megmaradt rajz alapján ismerjük a kolostor 18. századi alaprajzát, homlokzati képét. A korábbi megyeháza a Liszt Ferenc utca 17. számú épület helyén volt, ám a 18. század végére szűknek bizonyult. A megye már 1807-ben kérte a Helytartótanácsot, hogy a ferencesek pusztán álló kertjét, amely a megyeháza és a kolostor között volt, adják át börtönök építésére. Kevéssel utóbb felmerült, hogy a megyeházát cseréljék el a ferencesek elhagyottan álló egykori templomára és kolostorára. Az évente megismételt kérés, kérvényezés 1825-re hozta meg gyümölcsét, a Helytartótanács hozzájárult a cseréhez. A Megyei Levéltárban az épület átalakításának több tervlapja, rajza maradt meg. A legkorábbi datálatlan, nem szignált rajzok a templom és a kolostor felmérései. Az elképzelések szerint az egykori kert területén épült volna meg a börtön, de ez bizonyára anyagi okokból meghiúsult. A további rajzok már a kolostor és a templom átalakításának tervei. A legjelentősebb átalakítást a templom szenvedte el, lebontották tornyát, nyugati kápolnasorát. Az addig csak szentély alatt meglévő kriptát kibővítve a teljes hajót alápincézték, boltozott terek sorát alakították ki a földszinten. Az első emeleten így kialakult egy, két szintet egybefogó nagyterem, amelynek megközelítésére a keleti oldalkápolnák helyén díszlépcsőházat építettek. A déli szárnyban volt lépcsőt, az egykori kaput elbontva az oldalrizalitokkal hangsúlyozott utcai homlokzat tengelyében széles, nagy kaput hoztak létre, felette az emeleten kovácsoltvas korlátú erkéllyel. A börtöncellákat az északi szárny földszintjén alakították ki - napjainkig is megmaradt több cellaajtó. Az átépítés során a kolostorban meghagyták a boltozatok szabta térrendszert, kisebb leválasztásokat végeztek csupán. Az akkor készült ajtó-és ablakszerkezetekből néhány napjainkig megmaradt. Az átalakítás 1833-ra befejeződött, mert az északi szárny keleti bővítésére akkor készült, Fruhmann Antal által szignált rajzok megvalósultként jelzik a korábbi rajzokon szereplő átalakításokat. A 19. század második felében több kisebb átalakítást végeztek az épületben, ezek mindegyike más-más ajtó-és ablakszerkezeteket eredményezett. László Csaba