Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

RÖVID JELENTÉSEK - A boldogkőváraljai Péchy-kúria (Juan Cabello - Simon Zoltán)

2. Boldogkőváralja, Péchy-kúria. Az épület utcai homlokzatának kutatási rajza. 2000. Rajz: Juan Cabello-Simon Zoltán-Arnóti Zsuzsa nyékszék, a konyha és egy, feltehetően raktározás céljára használt helyiség került kialakításra. A tereket körbefutó horonnyal díszített kőkeretes, aránylag kisméretű ablakok világították meg. Az épületbe a bejárást a déli főszámy középső terének udvari falában nyíló ajtó biztosította. A konyhába ugyancsak az udvar felől, egy külön ajtón át lehetett belépni. A homlokzatok vakolatából semmi nem maradt ránk, a belső oldalfalakat fehérre meszelték. A szobák járófelületét valószínűleg /fa/padlóval boríthatták. Az épületet feltehetően nyeregtetővel fedték. A 18. század végén a kúriát átépítették. Ennek során a meglévő „L" alakú épület déli főszárnyának keleti oldalához egy szintén „L" alakú szárnyat építettek. A két épületet kosáríves fiókos dongaboltozattal fedett kapualjjal kapcsolták össze. ( 1. ábra) Az új szárnyak tereibe úgyszintén az udvari falban kialakított ajtón át lehetett belépni. A ily módon meghosszabbított déli főszárny homlokzataira egységes vakolatot hordtak fel. A homlokzati vakolatot bekarcolásos technikával készült - magas lábazatról indított fejezetes oszlopokkal és felül széles (tégla-vakolatból megformált) főpárkánnyal lezárt - architektúrával díszítették. Az oszlopok által határolt tükrökben keskeny ablakokat képeztek ki. (2. ábra) Az optikai hatást a bekarcolt architektonikus elemeken megjelenő, egymástól csupán árnyalatokban eltérő fehér színezés tette teljessé. Nem vitás, hogy az új szárnyakban kialakított - a régi épületben lévőkkel megegyező - funkciók (mint például a fogadótér, a háló, a nappali, az árnyékszék) két egymástól független család lakhatását biztosította. Nincs kétségünk afelől, hogy az első, de a második épület is inkább megfelelt az uradalmat irányító személy és családjának lakóhelyéül, mint az akkoriban jelentős birtokokkal rendelkező, az arisztokráciával is rokonságba keveredő Péchyek igényeinek. A kúriát a 20. század 30-as éveiben a tulajdonosok (Zichy-Meskó család) bérlés útján kocsmaként hasznosították. 1947-ben az épületet államosították és a helyi termelőszövetkezet tulajdonába került. 1980-ban már három részre osztották az ingatlant. Ettől kezdve rohamos pusztulásnak indult az épület, hogy majd az 1990-es évek közepére a teljes megsemmisülés szélére sodródjék. Juan Cabello—Simon Zoltán