Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

RÖVID JELENTÉSEK - Balatonfüred-Arács, Széchenyi-kastély, Hősök tere 1. (G. Lászay Judit - László Csaba)

nő fal vastagsága itt kb. 110 cm, alapozási fal vastagsága 130-136 cm, alapozási mélysége 170 cm. Az északnyugati épületrészben a nyugati fal alapozási mélysége 210 cm-en, a hozzá tartozó döngölt föld - később erősen leégett - járószintje 118/123 cm-en húzódott. Megállapítható, hogy az épület déli felében voltak a téglaburkolatos helyiségek, melyek később nem, vagy csak alig égtek le, ugyanakkor az északi épületszárny döngölt földpadlójú volt és erősen leégett. A nyugati homlokzat előtt csak korlátozott lehetőségünk nyílt a feltárásra. A kocsiáthajtó két szélső pillére elé húzott árokban falat - a bajnai Bothok építkezésére utaló nyomot - nem találtunk, csak egy kerámiával kevert szemétgödröt. A főépület nyugati homlokzata előtt az út túloldalán egy - már a Sándor-palotához tartozó - nagyméretű boltozatos pincét találtunk és mértünk fel. Az ásatásból leletanyagként 15-17. századi kerámia (pl. szürke mázatlan kályhaszem) került elő. Feltűnő a faragott kőanyag hiánya. D. Mezey Alice-B. Benkhard Lilla BALATONFÜRED - ARÁCS, SZÉCHÉNYI-KASTÉLY, HŐSÖK TERE 1. Széchényi Ferenc 1781-ben határozta el, hogy a füredi savanyúvíz gyógyhatását kihasználandó arácsi birtokán nyaralókastélyt építtet. Az alig egy esztendő alatt felépült kastély avatására 1782 nyarán sor is került. A kastély egykori képét Pálóczi Horváth András 1785-ben készített rajza őrizte meg. Az emeletes, manzárdtetős épület tömegében napjainkig szinte változatlan állapotú. A késő barokk kastélyhoz tartozott a telek nyugati oldalán lévő földszintes gazdasági szárny. A kastélyt 1870-ben vásárolta meg a balatonfüredi „Szeretetház", az árva gyermekek nevelésére alakult intézmény. Kevéssel utóbb az árvaház átvette a szőlészeti iskolát, így azóta napjainkig szinte megszakítás nélkül működik a több épülettel kiegészült együttesben szőlészeti, mezőgazdasági szakiskola. A kastély tervezett felújítását megelőzően kisebb falvizsgálatot végeztünk az épületben. A kéttraktusú ház külső homlokzatának eredeti barokk állapotát rekonstruálni tudtuk (ez néhány ponton kisebb eltérést jelent az 1785-ös rajzhoz képest). A historizáló felújítás idejében készült a mai ablakok nagyobb része - barokk szerkezet nem maradt meg -, a főbejárat előtti oszlopokra támaszkodó erkély, a lépcsőház mögötti toldalék. Néhány barokk ajtószárny és tok utal az eredeti állapotra. Kutatásunk fontos eleme volt annak megállapítása, maradt-e a 18. századi nyaralókastély emeleti tereiben falfestés, díszítőfestés. Az épület lakott volta miatt szondázásra is csak korlátozottan kerülhetett sor. A főhomlokzat mögötti helyiségek mindegyikében volt tükrös, sávos barokk kifestés. Több szobában egy további, 19. századi festésréteget is meghatároztunk. G. Lászay Judit-László Csaba