Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

RÖVID JELENTÉSEK - Bajna, Sándor-Metternich-kastély (D. Mezey Alice - B.Benkhard Lilla)

A sekrestye nyugati fala elválik a középkori templom észak-keleti falsarkától, ez bizonyítja, hogy a sekrestye másodlagosan épült hozzá a középkori templomhoz. A templomfalnak a sekrestyével érintkező szakaszán nem volt lehetőség részletes falkutatásra, így bár függőleges elválások jelentkeztek, a sekrestyébe vezető ajtó pontos meghatározása nem történhetett meg. Koppány András BAJNA, SANDOR-METTERNICH-KASTELY Az 1995-től megszakításokkal folyó régészeti kutatások sorában a 2000. évben ismét elsősorban a kastélyegyüttes főépületében dolgoztunk. Korábban már tisztáztuk, hogy a ma álló klasszicista palota alatt - az északi szobasort kivéve - a bajnai Both család 15. század végi - 16. század eleji nemesi kúriája húzódik. A nagyméretű, téglány alakú (kb. 30 x 16,5 m külméretű), sarkain kváderes, habarcsba rakott kőépületet először a 16-17. század fordulóján rendbe hozták (Sándor Menyhért), majd a 18. század első felében a barokk palota építésekor lebontották és elplanírozták (Sándor Mihály). Ma már nagy vonalakban ismerjük a késő középkori épület kiterjedését, belső beosztását, a helyiségek burkolatait. Ebben az évben a délkeleti részben lévő téglaburkolatos díszterem újabb szakaszát és északra nyíló reprezentatív bejáratát tártuk fel. A kb. 8 x 8 m-es alapterületű, vakolt és meszelt falu helyiség „parkettásán" rakott téglaburkolata igényes munka, a mai padlótól -84/86 cm-en húzódik. A díszterem 86/87 cm széles északi falát már korábban feltártuk, de a téglával falazott, rézselt kávájú, egykor kőkeretes 157 cm belméretű 1. Bajna, Sándor-Metternich-kastély. Az egykori díszterem tégla burkolata és északi ajtónyílása. 2000. Fotó: Galacanu Efstatia