Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)
RÖVID JELENTÉSEK - Összefoglaló jelentések a 2000. év műemléki kutatásairól (Összeállította: Juan Cabello)
RÖVID JELENTÉSEK 191 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEK A 2000. ÉV MŰEMLÉKI KUTATÁSAIRÓL Az új évezred kezdetét a Műemlékvédelmi Szemle új rovattal ünnepli. Az ötletben persze nincs semmi új, régi, jól bevált, hasznos és a mindenkori utókor számára talán még hasznosabb kezdeményezésről van szó, amely azt tűzi ki célul, hogy egy bizonyos tevékenységi terület eredményeiről gyors információkat nyújtson. Ezzel a lehetőséggel igen különböző körökön belül éltek már és élnek ma is, saját szakmánkat tekintve például egyes múzeumok, egyes művészeti ágak, maga a régészettudomány, vagy bizonyos korszakaiban a műemlékvédelem. Csupán a lehatárolás változik. Figyelmünk középpontjába most az épületekkel illetve épületmaradványokkal, valamint azok egykori belső kialakításával és külső környezetével kapcsolatos történeti vizsgálódást állítjuk, azt a fajta építészettörténeti kutatást, amely az elmúlt időkre helyezi a hangsúlyt. Ezzel a tudatos választással egyrészt szűkítjük a műemlékvédelem fogalmát, hiszen az alkotó aspektust jelenleg kizárjuk érdeklődésünkből, másrészt lehetőséget nyújtunk arra, hogy egy sokféle szakterületet (történelem, régészet, művészettörténet, kerttörténet, építészet /elmélet és gyakorlat mesterség/, szobrászat, festészet, restaurálás) felölelő, de régóta önálló keretekkel és jelentőséggel rendelkező diszciplína - egymáshoz mérve, együtt látva eredményeit - képes legyen minél jobban újrafogalmazni önmagát. A műemléki kutatások tág értelmezésével sem időbeli korlátokat nem kívánunk felállítani, sem a szakma érvényességi körét nem kívánjuk korlátozni. Minden szakember közreműködésére számítunk, azokéra is, akik a műemléki intézményrendszeren belül hivatalból vagy magánmunkaként - dolgoznak, de azokéra is, akik más intézmények keretei között végeznek hasonló jellegű feladatokat. Az évenkénti összegzést különösen szükségesnek érezzük azért, mert tudjuk, hogy legtöbbünknek mindig lesznek olyan kutatásai, amelyek vagy csak egy ilyen rövid közlést érdemelnek vagy idő hiányában nem készül róluk hosszabb feldolgozás. Lehetőség nyílik továbbá arra is, hogy a tágabb szakmai közönség képet kapjon az e téren folyó, sokszor nem látványos munka eredményeiről. Tudjuk, hogy teljességre törekedni hiú és reménytelen vállalkozás lenne. Természetesen szeretnénk, ha minél több kutatásról szóló rövid publikációt közölhetnénk, s ezért következő számainkban igyekszünk minden érdekeltet írásra buzdítani. Legyen ez a bevezető is egy kísérlet erre! A szerkesztőség