Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

VITA - Enyedi Pál-Fontana Eszter: Történeti orgonáink védelme

4. Budapest, Broadway mozi. Tervezte: Domány Ferenc, 1939. Fotó: Seidner Zoltán. KÖH Fotótár, 92852. neg. egyben a mozinak az irodalomban betöltött hatására is utalt. A következő terek egy hajdani kispiszkost idézték, a mai negyvenesek számára még ismerős és otthonos büfépulttal, pénztárfülkével, fekete alapon aranybetűs feliratú táblákkal. E kis előcsarnokból nyílott a csőmozi, ahol videovetítés tekintette át mozaikszerűen és műfajilag kissé eklektikusán a mozizást, a kezdetektől napjainkig, a rajzfilmektől a filmhíradókig. Az 1945 utáni mozihelyzetet bemutató terein legértékesebb része az a fotósorozat volt, amely közel 100 mozit vett leltárba. Ezt a dokumentációs munkát Vékás Magdolna 1979 óta végzi, napjainkig, a felvételek legnagyobb része is neki köszönhető. A rendezők törekedtek a társult művészet, a grafikán belül emancipálódott filmplakát áttekintésére is. Az összes kiállítótérben a két világháború közötti munkák domináltak. A rendezés avagy a koncepció súlyos következetlensége, hogy adósa maradt a műfaj további ismertetésével, holott az 1960-70-80-as évtizedekben kimagaslóan értékes, a világhírű lengyel plakátmüvészethez hasonló művészi színvonalú alkotások születtek (a teljesség igénye nélkül: Ernyei Sándor, Schmal Károly, Molnár Kálmán, Máté András, Orosz István, Szyksznian Wanda, Kemény György és a többiek munkái nagyobb figyelmet érdemeltek volna). A kiállítás másik nagy egysége a Magyar Építészeti Múzeum munkatársai által öszszeállított építészettörténeti áttekintés volt. Korabeli fotók és egyéb építészeti dokumentumok (tervek, rajzok), illetve egy makett (Átrium mozi) alapján mutatták be a korai moziktól kezdve az egyes épületek, terek történetét, adatokkal alátámasztva. A figyelmes látogató nyomon követhette, hogyan változott a tér a film technikai fejlődésével.