Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)
TANULMÁNY - Balázsik Tamás: A túronyi református templom
10. Túrony, református templom. A szentély belső képe a falfülkékkel. 2000. Fotó: Balázsik Tamás szerű, de az említetteknél nagyobb ablakokkal kialakított túronyi templomszentély építésének korát illetően nincsenek biztos támpontok. Úgy véljük azonban, hogy a munkálatok összefüggésbe hozhatók XXIII. János pápa 1414. június 4-i búcsúengedélyével, amely szerint azoknak, akik a pécsi egyházmegyei Thuron-ban lévő Szűz Mária-plébániaegyházat (ecclesia) karácsony (dec. 25.), újév (Jan. 1.), vízkereszt (jan. 6.), húsvét, áldozócsütörtök, úrnapja és pünkösd, valamint Kisasszony (szept. 8.), gyümölcsoltó (márc. 5.), gyertyaszentelő (febr. 2.) és Nagyboldogasszony (aug. 15.), továbbá Keresztelő Szent János (jún. 24.), Péter és Pál (jún. 29.), Mindenszentek (nov. 1.) és a plébániaegyház dedikációjának napján, illetve a pünkösdöt követő hat napon belül, valamint karácsony, vízkereszt, húsvét, áldozócsütörtök, úrnapja, Kisasszony, Nagyboldogaszszony, Keresztelő Szent János meg Péter és Pál ünnepének nyolcadán felkeresik s építését előmozdítják, tízévnyi és tízszer negyvennapos, illetve száznapos búcsút engedélyez. 23 Vagyis a pápa feltehetően egy küszöbön álló, esetleg megkezdett építést kívánt a megszokott módon támogatni. A szentély falfülkéinek rendeltetése is kérdéses, akárcsak az, hogy létük összefüggésben van-e a sekrestye viszonylag késői kialakításával. Az északi vagy északkeleti oldalon lévő szentségfülke és a szentély délkeleti oldalán, vagy a délkeleti poligonoldalban elhelyezett fülkék együttese nem volt ritkaság a középkori templomokban. A Pécs melletti Malom 13. század második felében épített templomában a szentély délkeleti oldalában található fülke csúcsíves, míg a nagyharsányi templom 15. század végi szentélyének délkeleti oldalában lévő a túronyihoz hasonlóan hegyesszögben záródik. Az oltár mögötti falban is szokás volt fülkéket kialakítani. Igen korai, valószínűleg all. századra tehető példa a pécsváradi altemplom apszisa, ahol az oltár mögötti valamint a szentély északi és déli oldalában lévő fülkék szintén szögben záródnak. 24 A malomi templomban, ahol a délkeleti fülkén kívül a déli oldalban nagymérető „szoborfülkét" is