Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

TANULMÁNY - Balázsik Tamás: A túronyi református templom

5. Túrony, református templom. A déli kápolna feltárt maradványai. 2000. Fotó: Balázsik Tamás A nyugati irányú bővítmény déli falán két, ívesen záródó, kívül 52-54 , belül 56-60 cm széles és 174 cm hosszú, 37-40 cm-es bélletmélységű ablakot nyitottak, egymástól 236 cm-es távolságra. A bélletekbe keretként a korai ablakoktól eltérően 4-4, 28 cm hosszú téglát falaztak, melyekkel befelé 2-2 cm-es visszalépcsőzést, falcot alakítottak ki. Maguk az íves ablaknyílások 25-26,5 cm szélesek s 127-137 cm magasak. A nyugati homlokzatot is két ilyen típusú, egymástól 116 cm távolságra lévő, 64 cm széles, de 90 cm-rel magasabbra tolt ablak törte át. Ezek felsőrészét a torony építésekor, 1827ben elpusztították, de kérdés, lehettek-e lényegesen hosszabbak. Az ablakok helyzete alapján a hajó falai (a korai templomé is!) a 18. századi helyreállításig, akárcsak a szenyéri templomé - egy párkányzónányival - még magasabbak lehettek. Ha azonban a hajó hosszfalai a maival közel azonos magasságúak voltak, egy a falkorona síkjában és nem feljebb fekvő síkfödém, vagy a nyitott fedélszék kötőgerendái metszették volna a nyugati ablakokat.

13 Az épület nyugati irányú bővítését követően, kihasználva az adottságot, hogy a déli homlokzat ablakzónája igen magasan húzódik, kápolnát csatoltak a templom oldalához. (5. ábra) Maradványai, alapfala és némi felmenő falazat a déli küszöbtől számított 147 és 40 cm közötti mélységből kerültek elő. Azt, hogy az épület másodlagos a templom falához képest, a következő jelenségek bizonyítják. Egyrészt az építmény apszisának a templom oldala melletti alapfala a felszín alatt lefelé haladva fokozatosan „elválik" a templom alapfalától, vagyis nincs szó arról, hogy falát, illetve alapozását a templom alapozási árkának ásásakor elmetszették volna. Másrészt a templom alapfalainál ta-