Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)

MŰHELY - Mara Enikő: Hátszeg-vidéki kúriák

található az intéző háza, a kukoricagóré és az állattartás épületei, leszámítva a lóistállót, mely ebben az esetben is a főépülettel van egy udvarban. Erdély és a klasszicizmus, különös tekintettel az udvarházakra A 18. század végének és a 19. század elejének uralkodó stílusirányzata, a klasszicizmus, feltételezhetően a 19. század végéig él Erdélyben, ide ugyanis az egyes stílusáramlatok mindenkor késéssel érkeztek. Ebből kifolyólag az egyes stílusok dominanciájának korszaka is kevésbé élesen választódik el mint másutt, egyik korszak megjelenése általában keveredik még az előző korszak stílusjegyeivel.

3 A klasszicizmus meghonosodásának időszaka Erdélyben a felvilágosodás eszméinek elterjedésével esik egybe.

4 Azzal a feltételezéssel, hogy ebben az időszakban nem annyira az építőmester ízlése érvényesül, hanem az építtetőé, aki aktív résztvevője az építkezések irányításának, az erdélyi klasszicizmussal foglalkozó kutatók egyhangúan egyetértenek. „A megrendelő" - aki többnyire a nemesség rétegeiből és nem a „gazdaságilag fejletlen és politikailag éretlen polgárság köréből" került ki — „meghatározó szerepet játszik a klasszicizmus kialakulásában. Igénye, tanultsága, külföldi kapcsolatai révén kialakult ízlése jut kifejezésre az épületeken."

5 A klasszicizmus, általános jellemzői mellett az egyes területeken a helyi ízlést is követte. Erdélyben e kornak építőmesterei sohasem tudtak igazán elszakadni egyes jól kiforrott és meglehetősen elterjedt barokk formáktól, ezeket sok esetben belevegyítették a klasszicista elemek közé. Ennek egyik oka az elszigeteltség, ugyanis csak kevés erdélyi építőmesternek volt alkalma az új stílusirányzat megoldásait élőben megtekinteni - ezeket inkább csak metszetekről, mintalapokról ismerhették meg. Ugyanakkor az erdélyi klasszicizmus egyéni nemzeti jegyeit a bizánci kultúra közelsége is formálta, mutat rá Lyka Károly Bíró József „Erdély művészete" című könyvéhez írt előszavában. Szerinte Erdély művészete „az egyetemes európai művészetnek is a legkeletibb végvára."^ A vidék természetföldrajzi leírása A Hátszegi-medence Erdélynek közvetlenül a román határ menti részén található. A várost, Hátszeget vélhetően Traianus császár 108-110 között alapította, mintegy pótlandó az egykori dák fővárost, Sarmisegetuzát. A városban az augusztáliák volt palotájának, a fórumnak, a fürdőknek, a templomoknak, köz- és magánterületeknek a nyomai láthatók. Ezen a területen az elemezni kívánt kúriákon kívül a magyar építészettörténet is számon tart jó néhány építészeti műemléket, például a 13. századi demsusi templomot, Kolc várát, a Kendeffy-kastélyt. Rajtuk kívül rengeteg a máig dokumentálatlan remekmű található a vidéken. (1. ábra)