Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001)
MŰHELY - Granasztóiné Győrffy Katalin: Műemléki belső terek restaurálása? Rekonstruálása? „látványteremtése”?
elfogadható a falak barokk templombelsőktől idegen üressége, de mivel más bizonyíték, az építészeti tagozatokat jobban hangsúlyozó, a kápolnák falait tagoló festésre, vagy stukkóra nem volt, el kellett fogadni az egyszínűséget. A barokk templombelsők kifestési szokásaitól különösen eltér a mellékkápolnák mennyezetén a figurális kompozíciók egyszerű, sima keretelése. Wagenmeister a szentély, a hajó és a mellékkápolnák boltozatait a kőművesmunkák befejezése után 1744 és 1748 között folyamatosan festette. 28 A festőművész váratlan halála miatt az orgonakarzat feletti boltozat Szent Cecíliát ábrázoló freskó és a karzatalj mennyezetének Mária életéből megfestett kompozíciói más mester müvei, amelyek 1753-ra készültek el. 29 A szószéket 1752-ben helyezték el (5. ábra), a hatalmas főoltár felszentelésére 1757-ben került sor, s a mellékoltárok, az orgona díszítési munkái, a szentély berendezéseinek felállítása 1764-ig is elhúzódtak. 30 Amikor Wagenmeister majdnem húsz évvel korábban hozzáfogott a templom kifestéséhez, lehet, hogy nem állt rendelkezésére, mert nem is létezett, az oltárok elhelyezkedését, méretét bemutató terv, amely lehetővé tette volna a boltozatokon kívüli falfelületek festésének a megtervezését. A szerzetesek által használatba vett templom a freskók elkészülése után még több mint két évtizeden át állandó munkálatok helyszíne volt, s a villámcsapások, földrengések okozta károk javítása fontosabb volt, mint a fehéren maradt falak díszítése. 31 Innocent Ferenc akadémiai képzettségű festő a zirci templom freskóinak felújítását, átértékelését a 19. század végének szellemében oldotta meg, amely a templombelső egységes látványként való megtervezését, a díszítetlen, üres falak illuzionisztikus architektúrával való felöltöztetését jelentette. A jó állapotban megőrzött barokk freskók átfestése a historizmus szellemében szintén figyelemreméltó és nem gyakori megoldás. Okát csak a kor ízlésének változásában kereshetjük. Innozent a maga korában nem volt Wagenmeisternél gyengébb festő. A barokk mester nehezen áttekinthető, sematikus kompozícióit a kedves arcok és festői részletek teszik élvezhetővé, de művészi minőségük messze elmarad Dorffmaister, vagy Schaller alkotásaitól. Különösen gyengék az oldalkápolnák mennyezeti képei. Innozent festői kvalitásait megítélni a besötétedett, elpiszkolódott enyves festéssel készült képeken nem lehetett. Historikus hangvételű kompozíciói restaurált állapotban lehet, hogy több művészi értékkel rendelkeztek volna. Megőrzésük ellen szólt a régebbi korok művészetének nagyobb becsülete, az ismeretlen alkotás felfedezésének a varázsa, a remény, hogy visszaállítható egy barokk belső tér egysége, valamint, de nem utolsó sorban a secco-festés restaurálásának „megoldhatatlan nehézségei 1 '. A 18. századi barokk belső, mint láttuk hosszú évtizedek során alakult ki, amely alapos átalakításon esett keresztül a 19. század végén. A barokk stallumról, a diadalív két oldalán egykor elhelyezett két mellékoltárról, egyes oltárok 18. századi festményeiről nincsenek ismereteink. Megváltozott a templom természetes világítása, színes üvegezés készült az ablakokra, amelyek közül a déli oldalon többet be is falaztak, mivel közben a kolostor kétszintes lett. Új ajtót nyitottak néhány éve a kolostorból a templomhajóba. Ennyi változás után beszélhetünk-e eredeti barokk állapotról, vagy melyik barokk korszak belső terét fogjuk viszontlátni? A felszenteléskorit, a 18. század végit, az 189l-es felújítás előttit? Valószínűleg egyiket sem. A megújult templombelső, az ismertetett megoldatlanságok és tévedések ellenére, világos színeivel, a restaurált oltárok eredeti, finom márványfestésével, az aranyozott
