F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Balázsik Tamás: A peterdi református templom

lyogfalú épült Nagytótfaluban és Oldon 1782 előtt, Kisharsányban 1785-ben, Belvárdon 1787-ben és Szaporczán 1790-ben. Fatemplom épült Siklóson 1744-ben, Vaiszlón 1745-ben, Siklóson 1749-ben. Mecskén 1753-ban (tornyos), Kiscsányban, 1754-ben 40 pár ökörrel új helyre vontatták, Csarnótán 1766/67 előtt. Siklóson 1766-ban, Katádfán 1768/69 után, Gyüdön (tornyos) 1770 előtt, Büdösfán (oratórium) 1770 körül, Hiricsen 1773 előtt, Nagyfalun 1780 előtt, Piskón 1782 előtt, Kákicson 1784 előtt, mindszenten 1786 előtt. Nagy Vályon 1787-ben, Vejtiben 1797-ben, Drávafokon és Luzsokon 1802-ben, és Drávaszentmártonban (tornyos). Terméskőből épült a templom Nagylótfaluban 1782ben, Nagypeterden 1786-ban, Siklóson 1791-ben (boltozott), Mánfán 1795/96-ban, Bissen 1798-tól, Czunban 1798-ban, keiből és téglából Oldon 1782-ben, Harasztin 1785-ben, Gordisán 1797-1800, Harkányban 1802-ben, Kistótfaluban 1806-ban, Gyüdön 1807-ben, Kiscsányban 1812-ben, téglából Iványiban 1790-95-ben, Sámodon 1812-ben, Viszlón 1800-1804-ben, szilárd anyagból Büdösfán 1794 (bolthajtásos, oszlopos), erős matériából Vaiszlón 1784-85-ben. Tornya a következő templomoknak volt: Belvárd (1792), Becefa (1808 körül), Bisse (1814), Büdösla ( 1794), Palkonya (talpfán, tetejéig deszka, zsindely), Gordisa (1800), Gyüd (1807), Haraszti (1785), Harkány (1802), Iványi (1790-95), Kis Csány (1812), Kisharsány (1806), Kistótfalu (1806), Kórós (1795), Drávaszentmárton (fatemplom), Luzsok (fatemplom), Mánfa (1795/96), Mecske (tornyos fatemplom 1753-ból), Nagyfalu (József császár alatt), Nagyharsány (1723), Nagytótfalu (1788 előtt). Old (1786), Sámod (1812), Siklós (1806), Sósvertike (1804), Sellye (1795), Szava, Terehegy (1798-1804), Vaiszló (1789-1791) és Viszló (1800-1804). Haranglábak: Adorjás, Bessenc, Bogdása (1809), Páprád (vörösre festve), Csarnóta, Csehi (1814), Czun, Drávafok, Drávaszabolcs, Garé (igen régi), Harkány, Hidvég, Hirics, Katádfa, Kákics, Kisharsány (a templom mellett fa torony), Luzsok, Mindszent, Nagypeterd, Nagy Vály, Okorág, Monostor, Rád, Rónádfa (öreg), Szaporcza (1803), Szenterzsébet (1806). Túrony (1766 előtt) és Zaláta. Gyékénnyel fedettek: Adorjás (1795), Csehi (1804), Kisharsány (1743 előtt), Okorág (1786 előtt), Szaporcza ( 1790), Vejti (1797). Gyékénnyel lekötött: Mánfa (1795/96). Rónádfa (1722). Szalmatetős: Pisko (1782 előtt). Zsindely fcdésú'ek: Gordisa (17971800), Haraszti (1807, vörösre festve). Hirics (1773), Iványi (1790-95), Kisharsány (a torony 1806ig), Okorág (1786), Vaiszló (1784-85). Cserépfedésűét Bisse (1798-tól), Harkány (1802), Viszló (1800-1804). Bádogzsindely: Haraszti (torony). A tornyokat túlnyomó részt bádoggal fedték. Az 1722-ben épített, talpfákra rakott, sövény oldalú rónádfai templomban körben karzat és tarka deszkamennyezet volt. A túronyi templom mennyezetét 1744-ben, katedráját és székeit 1758-ban készítették. A rádi templomot a mennyezetén lévő felirat szerint Schnalki Károly asztalos újította meg 1770-ben. Az 1773-ban restaurált hiricsi fatemplom mennyezete és a déli oldalán lévő karzat festett deszkákból készült. Mennyezetére felirat és az 1773-as évszám került. Katedrája és az Urasztala elég díszes, 1815/16-ban készítették. Az. 1784-85-ben épített vaiszlói templomban is megemlítik a festett deszkamennyezetet. 10. 1701-ben és 1709-ben a magyarpeterdi lakosok között említik Bán Ferencet, 1738-ban a magyarpeterdi fíliában a magister acatholicus Bán Márton volt. Nagy IMJOS: A Baranya megyei Batthyány uradalom népessége és javai 1701-ben. Baranyai Helytürténetírás, 1978. 75. és Szita László: Baranya népeinek pusztulása a 18. század elején. Baranyai Helytörlénetírás, 1974-1975. Pécs, 1978. 108., valamint Josephus Brüsztle: Recensio Universi Cleri Dioecesis Quinquc-Ecclesiensis. Tomus II. Quinque-Ecclesiis, 1876. 560. 11. Nagy Lajos: A Császári Udvari Kamara pécsi prefektúrájához tartozó terület 1687-ben. Baranyai Helytörténetírás, 1978. Pécs 1979. 32. 12. Fr. A. Lampe: História ccclesiae reformatae in Hungária et Transylvania. Utrecht, 1728. 673. 13. Pécs-baranyai ismertető. Szerk. Kalotai László. Pécs, 1934. 270. és Gosztonyi: i. m. 143. Az antitrinitáriusok által elfoglalt nagyharsányi, pécsi és peterdi templomot említi az 1817-es nagyharsányi vizitáció is. Ráday Levéltár, Canonica Visitatio 1817. 14. OL. P 1313. 95. lad. 23. 1-67., és Béla von Németh: Illustrierte Geschichte der Grossgemeinde Német-Bóly. Pécs, 1900. 54. valamint Nagy Lajos: Adatok a Baranya megyei Batthyány uradalom kialakulásáról. Baranyai Helytörténetírás, 1978. 57., 63. 15. Szita László i. m. 106., 113. 16. Nagy Lajos: A Baranya megyei Batthyány uradalom népessége és javai 1701-ben. Baranyai Helytörténetírás 1978. Pécs, 1979. 75.