F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Fülöp András: A dunakeszi-alagimajori templomrom régészeti kutatása

9. Dunakeszi-Alagimajor, a templom ásatási alaprajza. 2000. Rajz: Fülöp András meghatározta, hogy ennél nyugatabbra nem lehetett a rotunda szentélyének fala. Szerencsésebb a helyzet ott, ahol a poligonális szentély északi fala és a körtemplom csatlakozik egymáshoz. (2. árok keleti rábontása) A késő gótikus falmagban ugyanis megőrződött egy olyan elszedett lábazati elem negatívja, amely már a szentély északi indításához tartozott (13. ábra). Mivel a lenyomat íves lábazati párkányról tanúskodik, biztos, hogy a szentélyzáródás íves volt. A feltárás során kiderült, hogy a 4. árokban a késő gótikus szentély déli falának csatlakozásánál - még biztosan nem kezdődött a körtemplom szentélye, hiszen itt még megvan a rotunda hajójának külső faragott kőrétege. A fenti megfigyelések után olyan körívet kerestünk, amely a három feltételnek eleget tesz: külső falsíkja egybeesik a körtemplom szentélyének megmaradt északi indításával, belső falsíkja nem húzódik nyugatabbra a falrabló gödör szélénél, végül a