F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Fülöp András: A dunakeszi-alagimajori templomrom régészeti kutatása

toktcst déli határát képezte, valahol a Mogyoródi-patak mentén húzódhatott.

6 A patak ártere - akárcsak ma - Alag közelében jelentősen kiszélesedett, ennek tudható be, hogy déli határként nem a folyóvizet, hanem az azt kísérő lapályos rét északi peremét jelölték meg a bejárás során. Ugyanebben az évben Pető fia Tamás tiltakozott az ellen, hogy Kozma fia Demeter átengedje birtokrészét Imre fia Miklósnak. A vitatott föld Imre ács telkétől kezdődött, és egészen Zugouuiz folyóvízig és a szomszédos hydegkuthalia nevű rétig tartott.

7 Demeter halála után birtokát közel fele-fele részben örökölték a vitatkozó felek. Ám szerencsétlenségükre a néhai Demeter kétszer nősült: első feleségének rokonsága, valamint második felesége egyaránt bejelentkezett az őket illető hitbérre, mely éppen az örökölt birtok értékével volt egyenlő. Egy 1398-as ítélet arra kötelezte az Alagiakat, hogy mindkétszer fizessék ki a hitbért.

8 1432-ben egy igazán nagy név tűnik fel az alagi birtokosok között: Garai II. Miklós nádoré, aki fiaival állapodott meg arról, hogy halála után megkapják alagi birtokrészét.

9 Öt évvel később pedig már a budai polgárok itteni földjéről számol be egy oklevél. Porkoláb János és testvére, Bálint négy jobbágytelket, valamint egy Fóttal határos birtokrészt kapott a faluban.

10 Imre fia Miklós utódai előbb 1455-ben a Mikebudai Bekes családnak zálogosították el birtokrészüket,

11 majd 1464 és 1469 között egy alagi birtokrész és Sárközfölde ügyében pereskedtek Mihály fia Bércekkel és Alberttel.

12 Imre fia Miklós unokája, Alagi Miklós szintén kétszer nősült: első felesége elhunytával annak rokonságának kiadta a hitbért,

13 második felesége azonban még halálos ágyán lemondott a hitbérről, 1. Dunakeszi-Alagimajor, a templomrom a kutatás előtt. 1998. Fotó: Fülöp András