F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

TANULMÁNY - Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere

TANULMÁNY 5 Rostás Tibor UDVARI MŰVÉSZET MAGYARORSZÁGON A 13. SZÁZAD MÁSODIK NEGYEDÉBEN ÉS KÖZEPÉN, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere A dolgozatom a Gizella-kápolnáról szóló cikkem folytatása.

1 Ebből a tényből - vagyis hogy kiindulópontként kell tekintsek előző" munkámra - három dolog következik. 1. Feltételezem, hogy az olvasó birtokában van az ott leírtaknak. 2. Tanulmányom fő részének felépítését, azaz a vizsgált stíluskör emlékeinek ismertetési logikáját mindenekelőtt a kápolnához való viszony határozta meg. 3. A cikk lezárása utáni újabb, a kápolnával kapcsolatos vizsgálatok óhatatlanul újabb eredményekre vezettek.

2 A Gizella-kápolna {1-2. ábra) a 13. század második negyedében, közepén zajló nagy veszprémi építőtevékenységnek csak az egyik emléke. Ide tartozik a Szent György-kápolna második épületének maradványa (szintén festett) farag ványai val, amelynek szorosabb összefüggését a Gizella-kápolnával például az alsó részek megegyező, márványt utánzó kifestésének maradványai mutatják.

3 Emellett az épület ásatásakor előkerült, háromféle 13. századi bordaprofd közül az elszedett a Gizella-kápolna földszintjének bordáival egyezik meg, a sarkantyútagos pedig az emeletről ismerős, csak ott orrlemezes a körtetag, itt pedig anélküli és más az aránya a kísérőtagozathoz.

4 Végül a nyugati oldal külső sarkain álló hármas támköteg a Gizella-kápolna hajójának emeleti támkötegérc emlékeztet, csak a középső tám itt erősebb, és elmarad mögüle a lizéna.

5 A két kápolna felépítése közben a székesegyház környezetében is építkeztek. Mindenek előtt ide tartoznak azon háromkaréjos ablakcsoportokhoz tartozó kerettöredékek, amelyeket Tóth Sándor vetett kivételesen alapos vizsgálat alá, továbbá egy ajtókeret kövei, melynek tagolása szoros kapcsolatban áll a Gizella-kápolnával, és egy csak leírásból ismert, félköríves fülke(?)keret, ma elfalazva a székesegyház északi falában.

6 Az időszak egyetlen oklevelekkel is keltezhető veszprémi épületéből, a Szent Katalinról nevezett, Bertalan püspökhöz kapcsolható

7 domonkos apácakolostorból in situ 13. századi faragvány a templom nyugati bejáratának lábazattöredékén kívül nem maradt. Valószínűleg ide kapcsolható az a háromtagú boltozatindítás (3. ábra), amelynek két tagja, az átlós borda és a heveder csúcsívtagos profilt mutat, míg a harmadik indítás - talán a homlokív - tagolatlan. A csúcsívtagok két oldalán félhomorlat és rézsű található; a bordák félköríves, pajzsformájú indításokból fejlődnek ki. A darab kis méretei miatt nem tartozhatott a szentélyboltozathoz, inkább valamilyen kisépítészeti alkotás (például karzat vagy szentélyrekesztő) elemének gondolható, de ilyenféle szerkezetek in situ maradványai a templomból nem ismertek.

8 A városon kívüli kapcsolatok számbavételénél előzményként a pilisszentkereszti ciszterci apátság maradványai kívánkoznak az élre. A Gizella-kápolna alaprajzi élőké-