F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Tóth Sándor: A felsőörsi préposti templom nyugati kapuja

17. Felsó'örs, egykori préposti templom. A kapu bal oldali fejezetfrízének külsó' része. 2000. Fotó: Hack Róbert igényesebb kialakítású jobb oldali darab vélhető, de nem tévesztendő szem elől az sem, hogy különbségeikben valamelyest kétféle díszítési mód bemutatásának szándéka nyilvánul meg. A bal darabon a felső levélsort végig kialakították, és az egyetlen emberfej az oszlopfő sarkán ugyanúgy díszítő forma gyanánt illeszkedik a levélvégre, mint a falsarok homlokoldalán a középső törzsből kinövő két voluta. (17. ábra) A másik kövön a felső levélsor teljesen elmarad, és helyén fejek és félalakok sorakoznak: az ábrázolási szándék nyilvánvaló. Az ember- és állatalakok a fejezetfrízeken ezek szerint a keletkezés két rétegét jelenítik meg. Ikonográfiailag az előbbiek más módon elgondolt egység részletei lehetnek, amelyektől nem várható, hogy a fennálló kapu képi világával szerves kapcsolatot mutassanak. De nem mutatnak világos összefüggést egymással sem. A bal oldali fedetlen fejnek jobbra nincs megfelelője. Itt ( 18. ábra) a hangsúly a falsarkon van, ahol levelekre támaszkodó, püspöksüveges félalak fordul a túloldal irányába. Jobbján - inkább a szögletben, mint az oszlopfő sarkán - másik hasonló félalak, ugyancsak süvegfélével. Balján - inkább mögötte - szarvfélével ékesített fej néz szembe a közeledővel. Ezt már kétszer is említettem, de meghatározni most sem merném.

13 E hármat a faragó összefüggő csoportnak szánhatta, a félig eltakart negyedik fej, dicsfény szem tárcsával, amely hajkoronát vagy akár kalapot is jelölhet, inkább különálló díszítő formának tűnik. Az állatalakok, amelyek mindezen fejeket körülveszik, arra vallanak, hogy a fejezetfrízeknek összeállítóik nem szántak elsőrendű képi szerepet. A kompozíciós formulával mégis az emberábrázolásos kőhöz