F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Tóth Sándor: A felsőörsi préposti templom nyugati kapuja

8. Felsó'örs, egykori préposti templom. A torony alsó része, szerkesztési viszonyok. Rajz: Tóth Sándor (Erdei Ferenc homlokzatábrázolása nyomán) féloszlopos részek lábazata ezen állt. Oroszlán nem volt, a közbülső részen barokk lépcső vezetett a bejárathoz. A tisztítás nyomán (3. ábra) előjött az ívmeződombormű maradéka, a hiányzó jobb oldali rész helyén két kváderrel, amelyeket a kiegészítés előtt eltávolítottak. Kitűnt, hogy a fejezetzóna alatt a bal oldal túlnyomórészt, a jobb pedig belső bélletoszlopában és bélletének lábazati zónájában téglából falazott. A bal béllet külső oszlopába be volt illesztve egy máshonnan való, vörös homokkőből faragott, vékonyodó oszloptörzs teljes hosszában. Volt még a téglafalban ez alatt két oszlopos-falsarkos tagozatú bélletkő - az egyik kissé kiugratva, lábazat gyanánt -, oldalt pedig a pilaszteres féloszlopból egy eredeti elem. E három ma is ott van a műkő felületek között, bár nem egészen egyező elhelyezésben. A barokk lépcső eltávolítása után kitűnt, hogy a béllet eredeti lábazatának nincs mögötte nyoma. (4. ábra) Jobbra a toronylábazat kváderes falsíkja behúzódott a féloszloplábazat alá. A küszöb alatt magas barokk felfalazás mutatkozott. Ez alatt, nagyjából az alapozások tetejének vízszintesétől lefelé, előreugró, a küszöbhöz képest kissé ferde vonulatú vörös homokkő kvádersor tűnt elő, amely mindkét oldalon benyúlt a béllet alá. Csak a déli vége vált láthatóvá: itt merőlegesen előre nyúló kváder csatlakozott hozzá, amelynek elülső részét - alkalmasint a barokk lépcső készítői - lefaragták. A kvádersor alatt már alapozási kősor ugrott ki, de ez nem nyúlt előre még a toronyhomlokzat faltükrének síkjáig sem. Az ásatás közvetlenül a kapu előtt (5-6. ábra) az alapfal kőrétegeinek támaszkodó, falazott, habarcspadlós, vakolt sírkamra maradékát hozta elő. Ennek hiányzó része akkor pusztult el, amikor a kapu előtt kb. 2,5 x 2,5 m alapterületű, részben sziklába vájt gödröt alakítottak ki. A gödör tele volt üszkös maradványokkal és égett kőtöredékekkel: minden bizonnyal az egyik legelső Mohács utáni pusztítás törmelékét földelték itt el.

4 A kamra oldalfalaiból csak a legalsó kősor maradt meg - az északiban vörös homokkő oszloptörzs másodlagosan felhasznált töredékével -, de a felsőbb részeikre világosan utaltak a hátfalul szolgáló alapozási kősorokon mutatkozó durva bevésések. Ezek inkább végükkel ide beékelt kőlapokra, mint szabályos felfalazásra engedtek következtetni. Egy további, vízszintes leveses a kiugró alapozás megfelelő elemén a fedlap felfekvését jelezte. E kő tehát, mely nyilván az építkezés kezdete után, de mindenesetre még a középkorban került a helyére, a küszöb alatti kvádersort részben legalább takarta. A külső járószint akkoriban ennél mélyebben nemigen lehetett.

5