F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

TANULMÁNY - Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere

György: Budapest története az Árpád-korban. In: Budapest története. Főszerk.: Gerevich László. I. Budapest, 1975. Az első adatok a király óbudai tartózkodására: Kumorovitz, i. m. 1971. 38. és 23-29. Az első óbudai királyi lakhely gondolata: Görffy, i. m. 1975. 273-274. Figyelemre méltó, hogy Imre király 1198-ban feladja és az érseknek engedi át a 11-12. században a fő központ szerepét játszó esztergomi palotát; (Kumorovitz, i. m. 1971. 38.) ekkor már valamilyen, az udvartartás és a király tartózkodására alkalmas épületnek állnia kellett Óbudán. 87. A város eladományozása: Györffy, i. m. 1975. 276.; és 113. jp. Györffy a bérletet kapcsolatba hozza a királyi birtokpolitika fordulatával, a királyi javak visszavételének 1226-os megindulásával, az építkezés megkezdését pedig ez utánra teszi. Uo. 280-281. 88. Kumorovitz, i. m. 1971. 38., 197. jp.: a titulus említése 1477-ből való, így számításba kell venni azt is, hogy az Erzsébet királyné 14. század közepi építkezéseinek idejéből is származhat. 89. Kumorovitz, i. m. 1971. 8-11, 21-22.; Györffy, i. m. 1975. 281. 90. Buda Óbudával való azonosítására az első bizonyítékokat Zolnay hozta fel, felhíva a figyelmet az óbudai prépostság és a kancellária összefonódására is, de Óbuda királyi székhelyként való meghatározását a rossz védhetőség miatt elvetette. Zolnay László: „Opus castri Budensis" A 13. századi budai vár kialakulása. Tanulmányok Budapest Múltjából XV. (1963) 83-87. IV. Béla 1242 utáni budai tartózkodásaira: Kumorovitz, i. m. 1971. 22. Zolnay gondolatmenetének továbbfejlesztése és a következtetések levonása Györffynél: Az oklevelek budai keltezése Óbudát jelenti; a 13. század második felében a budai várban nem volt királyi rezidencia. Györffy, i. m. 1975. 304-305. és 344. A rezidencia kérdésben ezt az álláspontot tartom mérvadónak. 91. A kápolnát Csemegi József a Nagyboldogaszony-templom első fázisa utánra keltezte és a budai templomból vezette le. Csemegi, i. m. 1955. 68-69., 72.; és 11/61. jp. Noha ő is felhívta a figyelmet a kápolnán jelentkező „maradi" és „régies" motívumokra. Ez után Tóth Sándor, majd Marosi Ernő, végül újra Tóth korábbi datálást dolgozott ki, és a veszprémi kápolna elsőségére gondolt. Tóth, i. m. 1967. 37. jp.; Marosi i. m. 1980. (Építés- Építészettudomány) 315.; Marosi, i. m. 1984. 115., 117.. 124-126.; Tóth, i. m. 1994. 15-16.jp. 92. Tóth, i. m. 1994. 332-333. 93. Vö. Tóth, i. m. 1967. 176. 94. Az okleveles adatok, értékelésük és Tűrje datálása: Péter Márta: A türjei nemzetségi monostor építéstörténete. Szakdolgozat. ELTE BTK. Művészettörténetei Tanszék. Budapest, 1964. 20-24 alapján. Az adatok újabb összefoglalása: Kovács Imre: A türjei Premontrei Prépostság története. Zalaegerszeg, 1991. 3-8. 95. A két türjei periódusról: Péter, i. m. 1964. 45-52; és Tóth, i. m. 1998. 28. jp. A második építési periódus faragványai az említetteken kívül kivétel nélkül egyforma, egyzónás, bimbós leveles fejezetek. 96. Karácsonyi János: A sajómezei csatában elesett eszergomi érsek nemzetsége. Turul, XXIII (1905) 86.; Pámer Nóra: A gyulafirátóti középkori premontrei monostor feltárása. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei VI. (1967) 239.; és 5-6. jp. 97. Oszvald Ferenc: Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. Művészettörténeti Értesítő VI. (1957). 237. 98. Karácsonyi, i. m. 1905. 86.; Pámer, i. m. 1967. 239.; Korai magyar történeti lexikon (9-14. század) Főszerk.: Kristó Gyula. Budapest 1994. (a továbbiakban KMTL, i. m. 1994.) Az esztergomi érsekség érsekei; Rátót; Rátót nem; A váci püspökség püspökei címszavai. 99. Pámer, i. m. 1967. 244. és KMTL, i. m. 1994. Rátót nem; Domokos (2.); Roland (1.) címszavai. 100. Képviselve van például az érett gótika naturalisztikusabb szőlőleveles ornamentikája, amelyet a szentélyen és a nyugati oromzaton figyelhetünk meg: Marosi, i. m. 1980. (Építés- Építészettudomány) 316, és 7. kép; Marosi, i. m. 1984. 113; Abb. 361, 362, 365.; Marosi Ernéí: A zsámbéki kolostorromok. A struktúra analízisének kísérlete. In: Magyar Műemlékvédelem. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Évkönyve X. (1980-1990) Budapest, 1996. 72-73. Továbbá (szemben Marosi vélekedésével) közvetlen jáki kötődés is bizonyítható, a déli mellékszentély belső párkányfríze és ajaki főapszis párkánya között. Vö: Marosi, i. m. 1996. 71. (36-37. ábra) A zsámbéki főszentély ablakelrendezésével összefüggésbe hozott közép-európai példák köre (Marosi, i. m. 1980 (Építés- Építészettudomány) 315.) tovább finomítandó. Nincs valódi kapcsolat a