F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

TANULMÁNY - Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere

lafírátóti eredetűek. Ennek mérlegelésekor figyelembe kell venni, hogy a bordaprofil nem egyezik a kereszthajó in situ indításán lévő profillal. Ez azonban nem perdöntő'jelentőségű, hiszen egy ilyen méretű épületen több bordakeresztmetszetet is alkalmazhattak. A kávaelemek esetében a Szent György-kápolnából való származtatás is felmerülhet. 43. A kapu bélletszerkesztéséről: Csemegi, i. m. 1955. 28.; és 17. ábra. Az összefüggésre Tóth Sándor hívta fel a figyelmem. 44. Csemegi, i. m. 1955. 41/1. ábra; 1/96. jp. vö: a 14. képpel is. A leírás nehezen követhető és kissé zavaros, de kétségtelen, hogy (Schulek rekonstrukciójának megfelelően) a faltükör mindkét oldalán olyan lizénával kell számolnunk, amelynek kiugrását ez a profil hidalta át. A tagozatsor átfordult az emeletet lezáró ívsorra is. 45. H. Gyürky, i. m. 1963. 377. 46. A vízfeslmény-másolatok: Csemegi, i. m. 1955. 143-145. és 147-148. kép. 47. H, Gyürky, Katalin: Das mittelalterliche Dominikanerkloster in Buda. Budapest, 1981. 115. és Abb. 136. Érdekes, hogy a Mária-templomból származó bordaprofilhoz is ilyen lyukas közepű, gyűrűs zárókő tartozik. 48. A várbeli domonkosokhoz H. Gyürky, i. m. 1981. 115; Abb. 164/8.; a margitszigeti domonkos apácák épületegyütteséhez Lux G. i. m, 1938. 2. ábra; és Feuerné Tóth Rózsa: A margitszigeti domonkos kolostor. Budapest Régiségei XXII. (1971) 249. 3. kép/2. 49. Az egyik erősebb pilisi pillér felmérési rajza: Pannónia Regia, i. m. 1994. 265. oldal, 2. kép. A pillérforma elemzése: Tóth Sándor: Pillér és ív a magyar romanikában. In: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk.: Bardoly István - László Csaba. Budapest, 1998. 58. 50. Felmérési rajz és fotó: Gerevich László: Gótikus házak Budán. Budapest Régiségei XV. (1950) 2829. kép; A konzol fotója: Gerevich, L„ i. m. 1971. XXX/82. Gerevich L„ i. m. 1950. 150. és Lócsy Erzsébet: Adatok a budai Várnegyed XIII. századi beépítéséhez. Budapest Régiségei XII. (1971) 218. keltezése (1300 körül) későinek tűnik. 51. A 19. század végi újjáépítés során igen hasonló profilt adtak a Nagyboldogasszony-templom főszentélyében az ülőfülkék háromkaréjos íveinek is, annyi eltéréssel, hogy a sarkantyútag és a pálca között elválasztó tagozatként kis lemez is szerepel. Csemegi, i. m. 1955. 46. (Hb. 196.) egyetlen háromkaréjos ívtöredéket említ innen. A darabot nem találtam meg, Csemegi nem közli a képét, és profilját sem adja meg - így kérdéses, hogy hogy maradt-e, volt-e rajta értelmezhető tagozat. Vagyis ismereteink alapján eldönthetetlen, hogy a jelenlegi, 19. századi ülőfülkesor hitelcs-e. A Dísz téri ülőfülkéket Czagány közölte, aki a plébániatemplommal való összefüggésre is fölfigyelt, és az ívkialakításon és profilegyezésen túl szerkesztéstechnikai és mértékbeli rokonságot is megállapított. Czagány István: A budavári gótika szervezéstechnikai rendszerei. Ülőfülkeszerkesztések. ÉpítésÉpítészcttudomány XI. (1978) 158; és 19. jp. Az ülőfülkék (kevéssé sikerült, rekonstruált) felmérése, a profil nélkül: 8. kép. 52. Lóvéi Pál: A tömött vörös mészkő - „vörös márvány" - a középkori Magyarországi művészetben. Ars Hungarica XX. (1992) 2. szám 6.; 1. kép. A darabot a Dísz téri ülőfülkével Takács Imre hozta összefüggésbe: Pannónia Regia, i. m. 1994. IV-23. katalógustétel. 53. A profil közlései hibásak, mert bár csak igen csekély töredék maradt az indításnál, mégis világosan érzékelhető, hogy a csúcsívtagot kísérő legszélső tagozatok nem pálcák, hanem rézsűk. Ld: Czagány István: A középkori körtetagos profiltipus emlékei a budai vár területén. Budapest Régiségei XXI. (1964) 1. ábra; Bertalan Vilmosné: Előzetes jelentés a Mária Magdolna-templom ásatásáról. Budapest Régiségei XXII. (1971)419-420.; 5. kép; Gerevich, L. i. m. 1971. Fig. 10/1 54. A kerettöredékről: H. Gyürky, i. m. 1981. 115; felmérése: Abb. 166/1. Az ívindítás a Tárnok u. 5. bástyára néző szárnyának falalapozásából került elő. Jelenleg a BTM Úri u. 52. alatti pincekőlárában található. Letári száma: 55.12. A darabot Várnai Dezső mérte fel. BTM Középkori Osztály, Rajztár. 3131. sz. Figyelemre méltó, hogy a felmérési rajzok alapján a két profil méretben is megegyezik. Könnyen lehet, hogy mindkét darab a domonkosoktól származik és ülőfülkékhez tartozott. A keretelem a fülkesor szélső eleméhez tartozhatott (másik oldalán valószínűleg másodlagos, rézsűs átfaragás), a kettős ívindítás két fülke között helyezkedett el, azaz legalább páros kapcsolt fülkékkel számolhatunk. A függőleges kerctelemen látható a profil alsó, szarvas megállítása is. Az ívindításon alul nincs profilmcgállítás, vagyis a fülkék között nem konzol, hanem pillér leheteti, aminek vagy a