F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

TANULMÁNY - Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere

rendelkezett. Az alapítás valamivel ez előtt történt. 1241-ben öt domonkos apáca menekül Veszprémből, 1246-tól, négy éves korától pedig itt tölti gyermekéveit Margit. IV. Béla lánya. A kolostor ekkorra bizonyosan elkészült. 8. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum kőtára, ltsz. 66. 231. 1. Az átlós borda és a heveder szélessége a bordatőnél 16,2 cm; a homlokívé 14,3 cm. A proveniencia kiindulópontját két 1953-ban készült fotó adja, amelyeken a kő a romtemplomnál látható. (Veszprém. Laczkó Dezső Múzeum Műemléki Adattára, ltsz. 10323 és 10324.) A fényképek ismeretét Tóth Sándornak köszönöm. 9. Pilis előkép szerepére Tóth Sándor hívta föl a figyelmemet. A zirci sekrestyekápolna ismeretét Takács Imrének köszönöm. Hümpner Tibor: A zirci apátsági templom ásatása (1912-13). A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei II. (1964) 1-2. kép. 10. A sekrestyekápolna: Gerevich László: A pilisi ciszterci apátság. Szentendre, 1984. 10., 13-14.; 1., 20. és 68. kép; Holl, Imre: Funde aus dem Zisterzienserkloster von Pilis. Budapest. 2000. Abb. 94., Taf. 9. Arra, hogy a sekrestyében feltárt konzolok tulajdonképpen az élkeresztboltozat kőből kifaragott indításai, Takács Imre hívta fel a figyelmem. így Holl, i. m. 2000. Abb. 94. hibás. Bordaprofilok: Gerevich, i. m. 1984. 7.; 22/2. és 22/8a kép.; Holl, i. m. 2000. Taf. 33/3. Itt látható a heveder nézetrajza is, a profil indításmódja mutatja, hogy a stílus mennyire más. 11. Csemegi József: Hol állolt egykor az óbudai királyi vár? A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 77. (1943) Értekezések, Beszámolók 5. füzet 5. ábra. 1 és 3. bordakeresztmetszet; és Csemegi József: Az óbudai amfiteátrum ásatása alkalmával előkerült középkori faragványok. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 77. ( 1943) 1/3. ábra. A kapcsolatra H. Gyürky, i. m. 1963. 378. figyelt föl. 12. Lux Kálmán: Árpádkori építészeti maradványok Óbudán. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye L. (1916) 14/6. ábra. 13. Csemegi József: A budavári főtemplom. Budapest, 1955. 69. és 11/61. jp.; Gerevich László: Az óbudai királynéi vár maradványai. Magyarország Műemléki Topográfiája. Budapest műemlékei II. (szerk.: Pogány Frigyes) Budapest, 1962. 380.; Gerevich, László: The Art of Buda and Pest in the Middle Ages. Budapest, 1971. 23.; Marosi, Ernő: Megjegyzések a 13. századi magyarországi építészet kronológiájához. Építés- Építészettudomány XII. ( 1980) 315-316.: Marosi, i. m. 1984. 115. 14. Gerevich Tibor: Magyarország románkon emlékei. Budapest, 1938. CXXXVI1I tábla, 3. kép és Lux Géza: A zsámbéki templomrom. Budapest, 1939. könyvének fotója alapján kijelenthető, hogy a fejezet nagyrészt az utóbbi 60 évben jutott mai, siralmas állapotába. Erősen kétséges, hogy a közelmúltban végzett restaurálás a lepusztulás folyamatát képes lesz-e megállítani, avagy a fejezetről mint faragványról le kell mondanunk, és már csak mint formátlan, mindössze geológiai értékű csonkot vizsgálhatjuk majd újabb néhány évtized elteltével. 15. Lux K„ i. m. 1916. 4. ábra. 16. Efféle tagolású levelek számos fejezetei díszítenek Gyulafehérváron is. Az óbudai összefüggésről: Tóth Sándor: A gyulafehérvári fejedelmi kapu jelentősége. Építés- Építészettudomány XV. (1983) 407, 409. Képük: uo. 8. kép; Entz Géza: A gyulafehérvári székesegyház. Budapest. 1958. 104, 105, 132, 168, 171. kép; Marosi, i. m. 1984. Abb. 354.; Entz Géza: Erdély építészete a 11-13. században. Kolozsvár, 1994. a védőborítón. 17. Lux G., i. m. 1939. 2. ábra. A profil az orrlemez hiánya miatt kezdetlegesebb a veszpréminél, de a ferde lemeztagos tagolás - amely talán itt jelenik meg először hazánkban - a fejlettebb gótikus formálás felé mulat. 18. Részletes bemutatásuk: Rostás, i. m. 2000. 104-107. 19. Tisnovról: Kuthan, Jiri: Die mittelalterliche Baukunst der Zisterzienser in Böhmen und in Mähren. München - Berlin. 1982. 274-284; Kitthan, Jiri: Ceská architektúra v dobé posledních Pfemyslovcû. Mosta - hrady - klástery - kostely. 1994. 393-407. Ez úton is köszönöm, hogy az utóbbi kötetet Lővei Pál a rendelkezésemre bocsátotta. 20. Egy saroktöredék maradt fenn: Duhm, Friedrich: Das Grabmal Friedrichs des Streitbaren im Zisterzienserstift Heiligenkreuz. Rekonstruktion - Typus - Styl - liturgische Funktionen. Wien, 1996. 15.; Abb. 10-11 ; Abb. 17.; Abb. 63. Ez úton is köszönöm Tóth Sándornak, hogy felhívta figyelmem Dahin művére és rendelkezésemre bocsátotta.