F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

TANULMÁNY - Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere

33. Kerc, ciszterci apátsági templom. Háromkaréjos ajtó másodlagos elhelyezésben. 1995. Fotó: Rostás Tibor módosulva a hatszög felét mutatja. Brassón a kehelyperem fölött a háromnegyed oszloptörzs alja homorlattal díszített. A halmágyi homorlatos kialakítású zárópárkány félköríves alaprajzával a brassói konzol fölött induló oszloptörzs formáját követheti. A vizsgált rozetták a kerci körben záróköveken is megjelennek, például a kerci szentélynégyszögben vagy Szászsebesen.

73 A Maria-Magdolna-templom kapujának középső falhasábján lévő, átlós irányú, oldalt pálcákkal gazdagított csúcsívtag (amely megfigyelhető a Tárnok u. 5-ből előkerült ívindításon és a domonkosoktól származó keretelemen is) a Szent Bertalantemplom szentélyének bordáin is megjelenik. Ott a hasábos befoglalóforma élein az átlós helyzetű csúcsívtagokat kétoldalt pálcatagok és hornyok kísérik. A homlokoldalon levő homorlat közös, a merőleges oldalakon lévők után rézsűs lemez és bemetszés zárja a profilt. A visszalépcsőzött alapformájú diadalíven a bordaprofil egy változatát alkalmazták. A visszaugratott középső rész élein átlós irányú csúcsívtagok ülnek, melyeket két oldalról hornyok kísérnek; így a belső pár a homlokoldalon, a külsők a merőleges oldalakon helyezkednek el. Az átlós csúcsívtagok oldalát az ív szélesebb, külső részének élein is homorlatok övezik, az oldalsó pár mellett rézsű és derékszöges bemetszés zárja a profilt. Átlós irányú körtetagot a Gizella-kápolna emeleti diadalívén is alkalmaztak, de másféle körítéssel és orrlemezzel. Noha a veszprémi sekrestyeajtó megfelelői a tatárjárás utáni budai építészetben kimutathatók, az anyag töredékessége 34. Brassó. Szent Bertalan-templom. Az északi mellékhajó ajtaja. 1995. Fotó: Rostás Tibor