F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

TANULMÁNY - Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere

26. Tűrje, premontrei prépostsági templom. A templom hosszházában az északnyugati nyolcszöges pillér fejezetzónájának déli oldala. 2001. Fotó: Ágh András tebb említett, közel négyzetes szakaszhoz való boltozati záradék is a szentélyhez vagy a lettnerhez tartozhatott.

59 Konzolosan megállított oszlopka a Gizella-kápolna emeleti szentélyében is volt, a keleti falsarokban indult róla az átlós borda. A türjei és a domonkosoktól előkerült konzolok alul ívesen lekerekítettek, felül kiszélesedő formájúak, sűrűn barázdáltak ékmetszésekkel, melyek keskeny, stilizált levelekre emlékeztetnek. Felül kettős göbökben végződnek, melyek fölött visszaugratva indulnak az oszloptörzsek. A veszprémi konzol formája és díszítése nem maradt meg, de levésett felületének szélén felül látható göbszerű forma alapján

60 akár az előbbiekéhez hasonló kialakítást is feltételezhetünk. A Veszprém és Tűrje közötti további megfelelések többnyire a kápolna földszint konzolainak alsó részén megfigyelhető motívumok és azok türjei párdarabjai, a hosszházpilléreket bővítő oszlopocskákat megállító kis konzolok között érhetők tetten.

61 Vizsgáljuk meg ezeket is tüzetesebben! Jobbra forduló, álló nyelű, háromkaréjos félpalmetták láthatók a veszprémi K5D jelű konzol alján és a felső kápolna hajójának megmaradt zárókövén,

62 továbbá Türjén, a déli oldal nyugatabbi nyolcszöges pillérének nyugati oszlopocskája alatti konzolon (23. ábra) és az északi oldal nyugatabbi nyolcszöges pillérének északi oszlopkáját megtámasztó konzolon (24. ábra). A palmetták zászlószerűen állnak, felső karéjuk vége felkap. A palmettanyelek egy alsó (a zárókövön középső) rozetta levelei közül erednek.