F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

TANULMÁNY - Rostás Tibor: Udvari művészet Magyarországon a 13. század második negyedében és közepén, avagy a Gizella-kápolna hazai kapcsolatrendszere

kialakítású volt. A feltárás során a déli saroklizénánál volt megfigyelhető a faltükörhöz átvezető tagozatsor (kívülről befelé: sarkantyútag, homorlat és pálca),

44 amely a kápolna emeleti homlokíveinek és sekrestyeajtó keretének profilját mutatja. A plébániatemplom főszcntélyének feltárt és vízfestmény-másolatban fennmaradt kifestésmaradványai közül az ülőfülkék hátfalát és az alsó, illetve felső ablaksor káváit díszítő, márványt utánzó festés mindkét veszprémi kápolnában megjelenik,

45 míg az alsó ablaksor káváin feltűnő, apró háromkaréjokból álló, szőnyegszerű mustra

46 csak a Gizella-kápolna alsó szintjének lábazati sávján, a sekrestyeajtó mellett mutatható ki. A rokonság a tatárjárás utáni, a Nagyboldogasszony-templommal nemcsak időben, de stílusban is szorosan összefüggő más budai építkezésekkel szintén fennáll. A sarkantyúpárral kísért, orrlemezes körtetag a szomszédos budai domonkos kolostorban is megtalálható. Innen két töredék ismert egy nagy, több mint 70 cm-es átmérőjű középnyílásúnak rekonstruált zárókőből, amelyen körbevezették a kérdéses bordaprofilt. A zárókő az ásató szerint a konyha boltozatához tartozott és füstkivezető nyílása is volt egyben.

47 Emellett a várbeli és a margitszigeti domonkos kolostorból is ismert a profil csúcsívtagos változata. A férfi kolostorban egy keresztboltozathoz tartozó, zárókő nélküli boltozati záradékról van szó, az apácáknál pedig a szentélyboltozat elemeiről.

48 A szigeti kolostorból ismerjük továbbá a veszprémi emeleti sekrestyeajtó egyik megfelelőjét. Az ajtó a nyugati udvarba vezet a templomtól északra, és az udvart keletről határoló falban nyílik. A profil a veszprémi nagy ablakcsoportéra emlékeztet annyi eltéréssel, hogy a homorlat és a pálcatagok között kis lemez is van. A tagozatsor alul szarvasán megállított. Sajnos csak a szárkőindítások maradtak meg, a felsőbb rész nem. 20/a. Veszprém, Gizella-kápolna. A földszinti hajó két szakasza közti északi konzol és bordaindítás alaprajza. 2001. Felmérte Rostás Tibor. 20/b. Margitsziget, domonkos apácakolostor. A templom 13. századi szentélyének két szakasza közötti déli lábazattöredék. 2000. Felmérte Rostás Tibor. 20/c. Prága, Ágnes kolostor. A klarissza kerengő' udvar felőli falán lévő támkötegek alaprajza. 1989. Helena Soukupová: Anezky klaster Praze. Praha, 1989. 106.