F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

SZEMLE - Diana Ketcham: Le Désert de Retz (Cambridge, Massachusetts 1994) (Pilkhoffer Mónika)

1. A „Török Oszlop" látképe. Diana Ketcham: Le Désert de Retz. 97. sével, hanem mert a bibliai Bábel tornyának története olyannyira izgatta Boulléet, hogy 3 rajzot készített a lerombolt óriási toronyról, melyek hasonlóak voltak a Désert „Törött Oszlopához". Ezek a kapcsolódások azonban elhalványulnak Boullée purizmusa, a geometrikus kert iránti vonzódása és a Désert szellemisége között. 1949-ben Cyril Connolly és Osvald Sirén a tájképfestő és kerttervező Hubert Róbertnek attribuálták a park épületeit. Sirén állítja, hogy Robert tervezte - Méréville és részben Rambouillet kertjei mellett - a Désert de Retz piramisát és parkját, míg mások a leglátványosabb építményhez, a „Törött Oszlop"-hoz kapcsolják a nevét. Azóta sem találták azonban Robert festményeit és c park látképének hasonlóságán túl ennek a hipotézisnek hiteles bizonyítékát. Diana Ketcham ismertet egy 1780-as pert, ami azt bizonyítja, hogy egy François Barbier nevű építészhallgató tényleges szerepet vállalt a Désert de Retz megalkotásában. A bírói ítélet arra kötelezte a tulajdonost, hogy fizessen Barbiernek 6000 fontot a birtokán végzett munkájáért. Ebből a forrásból tudhatjuk meg azt is, hogy a Monville által készített vázlatokat Barbier alakította át tervekké vagy modellekké, bár néhány esetben Barbier ötlete született meg előbb. A per Monville-t mondta ki a Pán-templom és a Kínai Pavilon (valamint két megvalósulatlan épület: egy török sátor és egy másik pavilon) tervezőjének, míg Barbiernek tulajdonították a Pihenés templomát, az obeliszket és néhány melegházat. Nem említik azonban a nevét a legfantasztikusabb építmény, a „Törött Oszlop" kapcsán, mely 1781-ben, a per után épült. A fontosabb épületek elemzése előtt a szerző röviden felvázolja az angol-francia művészeti kapcsolatokat és az angol tájkert Franciaországba kerülését. Megemlíti, hogy az 1980-as években a kutatók egy csoportjában felmerült a gondolat, hogy a Désert