F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

SZEMLE - A pécsi püspökvár – régészet és épületkutatás (Pécs, Budapest 1999) (Székely Görgy)

2. Pécs, a 14. században alapított egyetem. A keleti kisterem déli falának belső nézete. G. Sándor Mária: A pécsi püspökvár középkori épületei és épületmaradványai. In: A pécsi püspökvár (Die Bischofsburg zu Pécs). ICOMOS Német Szövetségi Köztársaság Nemzeti Bizottsága, 1999. 41. 32. kép Vilmost az egyetem alapítójának (12., 33., 34., 145.), de reálisabb az összefoglaló, ahol ugyanő az egyetemi épület építtetőjének nevezi a főpapot (144.). Ebben figyelembe vehette Fejérdy Tamás körültekintő véleményét, aki az V. Orbán pápa által 1367ben engedélyezett, Nagy Lajos király által alapított s Vilmos püspök által megvalósított egyetemről ír (99.). Mind a régészeti feltárás, mind az egyetem-történet szempontjából a legnagyobb érték az előkerült kápolna (3. ábra) és a hozzá kapcsolódó leletek. Az ásató régész tisztában van azzal, hogy a kápolna alapítója Miklós püspök volt, és felidézi Oláh Miklós véleményét arról, hogy a kápolnában Miklós püspök sírja látható (17., 31.) Több helyütt szól arról, hogy ennek neve „Aranyos Szűz" (deaurata) kápolna illetve, hogy az ő tiszteletére szentelték (31., 67.). Utóbb G Sándor Mária és Gero Győző mint egyetemi kápolnáról, pontosabban mint az egyetem épületének kápolna-maradványáról emlékeznek meg (12., 13.). Mindkét szerző körültekintőbb megfogalmazást is ad akkor, amikor arról beszél, hogy a várban már korábban álló püspöki kápolna lehet a Vilmos püspök által egyetemi kápolnaként is használt épület (141., 145.). Hiszen az alapító püspök idején még nem volt egyetem. Az azonosítást mindamellett elfogadhatóvá teszik az újra felidézett, 1505ig terjedő oklevelek és Oláh Miklós meggyőződése, mely szerint a feltárt kápolna „ad latus ecclcsiae Cathedralis" feküdt. Joggal emeli ki Fejérdy Tamás az Aranyos Máriakápolna alapfalai és a területéhez kapcsolódóan feltárt sírok együttesét (101.). Indokolt, hogy G. Sándor Mária az épületegyüttes egyetemi voltának bizonyítására tipológiai összevetésekkel él. Szerencsés párhuzam a pécsi „in Castro", a várban lévő kápolna és a krakkói várbeli elhelyezkedés összehasonlítása (31., 40.). Szintén jogos a Pécs-Prága analógia arra, hogy az egyetemekhez kápolna is tartozott. Tudni kell azonban, hogy a Karolinum nem azonos a Károly-egyetemmel, annak ugyan legfontosabb, de nem a legkorábbi épülete. Kápolnára azonban szükség volt, ezt 1390 után építik fel (34. v. ö. Erich Bachmann: Architektur bis zu den Hussitenkriegen. In: Gotik in Böhmen. Hrsg. von Karl M. Swoboda. Müncen, 1969. 104.). A felbukkant címerre (4. ábra) a szerző „az alapítóra utaló ... címer" és „a főpap ... címerköve" értelmezést adja (39., 40., 90.), de nem ad magyarázatot Szent Péter kulcsaira (pápai vagy püspöki szim-