F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

KIÁLLÍTÁS - Ritoók Pál: „Ha a ma lesz a holnap tegnapja”. A műemlékvédelem táguló körei. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kiállítása

2. Római-part, Vöcsök csónakház. 1920-as évek. A műemlékvédelem táguló körei. Kiállítási katalógus. Szerk.: Ló'vei Pál. Budapest, 2000. 37. szó esik a természeti környezet védelméről, nincs beépítve a Nemzeti Alaptantervbe az épített környezet értékeinek megismertetése és ezen értékek védelme. Márpedig ha az ismeretek csak szűk körben maradnak, s közérthető formában nem elérhetőek, akkor a nagyközönség építészeti kulturáltságát sem lehet elvárni. A harmadik hiány a nem elégséges nyilvánosság, illetve az OMvH-ról a közvélemény egy részében kialakult kedvezőtlen kép. A Hivatal defenzívában van már egy ideje. Ki van szolgáltatva a sajtónak. Ha van nyilvánossága a műemlékvédelemnek, akkor az ritkán intézménybarát. Gondoljunk a vígszínházi sátor kapcsán elszenvedett méltatlan vereségre, amikor maga a terület akkor illetékes minisztere mentegetőzve tárta szét kezét a sajtó előtt, hogy „ilyen rugalmatlan hivatal" működik a felügyelete alatt. Valójában csak következetes volt a Hivatal, de sajnos ennek ellenére negatívan ítélte meg a közvélemény a színházi és média szakemberek hatására. Gondolhatunk a zsámbéki helyreállítás, a Lónyai-villa visszaépítése vagy legutóbb a székesfehérvári romkert kapcsán keltett kedvezőtlen hírekre. A negatív megítéléshez persze a Hivatal működése is alapot adhatott, mert természetesen ez az intézmény is követ el hibákat. Sajnos a sajtó számára az eredmény, a jó hír, ha van, nem számít valódi hírnek. Amikor az értelmiségi közvélemény nagy része által erősen kritizált Thatcher-kormány létrehozta az English Heritage elnevezésű műemlékvédelmi hivatalt, az intézménynek kétfrontos harcot kellett vívnia. Egyrészt be kellett bizonyítani a közvéleménynek, hogy annak ellenére, hogy a korábbi struktúrát megváltoztatva a Thatcher-