F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Farbakyné Deklava Lilla: A taranyi plébániatemplom építéstörténete

2. Tarany, plébániatemplom. Az épület belső képe 1997 előtt. Fotó: Kenéz Pál Festetics Kristóf ezt a „baglyak és denevérek fészkét" új, az ellenreformáció szellemének és a vallási igényeknek jobban megfelelő katolikus templommal váltotta fel. A régi épületet minden bizonnyal lebontották. A templom építésének idejéről korábban megoszlottak a vélemények.

11 Az 1815ös veszprémi egyházmegyei Canonica Visitatio 1762-es adatot közöl: „A. 1762. est aedificata..."

]2 A mintegy ötven évvel későbbi forrás pontosságát igazolják a Festetics család levéltárában őrzött csurgói uradalmi számadáskönyvek kifizetései, valamint az uradalmi tisztségviselők (Malik Mihály tiszttartó, Székely László számtartó, majd 1765-től Hodászi József tiszttartó és Boda Ferenc számtartó, 1768-tól pedig Polacsek Pál, a tisztjéből elcsapott Hodászi utódja) jelentései. Ezek a munkák 1762-es megkezdését jelzik. A forrásokból kirajzolódik egy átlagos magyar barokk falusi templom építéstörténete, a korabeli munkaszervezés, az emberi tényezők: hanyagság, gondatlanság okozta kivitelezési problémák, és azok megoldása. Az építkezés 1762 tavaszának végén, vagy kora nyarán kezdődhetett, hisz júliusban már öt heti munkájuk után kaptak bért a kőművesek és napszámosok: ,, Taranyban dolgozó Kűmivesekh és nap Szárnosokh 5. Hétre...139 (forint) 12 1/2 (dénár)"

13 A templomhoz használt kőanyagot Keszthelyről, a Festetics birtokközpontból érkező kőfaragó faragta ki: „Keszthelyi kűfaragónak Taranyi Templomhoz való kíífaragásáért.. .52 (forint) 63 1/2 (dénár)", valószínűleg helyben, vagy Csurgón, hisz a munkát ebben az uradalomban Fizették ki. A templom készültségi fokáról nincsen adatunk, de már ekkor dolgozott itt festő, aki munkájáért a közreműködők között a legnagyobb öszszeget, 150 forintot kapta: „Kép írónak Taranyi Templomba való Kép írásáért... 150 (fo-