F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)
MŰHELY - Koppány Tibor: A gátai számadáskönyvek. Adatok egy 17. század eleji dunántúli uradalom építkezéseihez
szerződtetett idegen, főként itáliai mestereket alkalmaztak, s azok éppen ezért és érthető módon már egy évszázaddal korábban is magasabb bért kaptak az itthoniaknál. 22 Összefoglalás A gátai számadások bepillantást nyújtanak egy 17. század eleji közepes méretű, újjászervezés alatt levő nyugat-dunántúli uradalom megközelítően hat éven át folytatott építkezéseibe és azok szervezésébe, az előkészítéstől a befejezésig. Megismerhető belőlük az anyagbeszerzés és előállítás akkori lehetősége, az ott dolgozó mesterek és munkájuk, valamint legalább megközelítően a munkájuk után felvett bér. A számadások hiányosak, mert az 1630-as esztendőről alig maradt kiadásjegyzék. Emiatt az építkezésre kiadott pénz összegét meghatározni nem lehet, aminthogy azt sem, hogy mennyit fizettek ki építőanyagért és mennyit munkabérként. A kikövetkeztethető adatok csak tájékoztató jellegűek, más építkezések hasonló jellegű adataival történt összevetésük azonban arra vall, hogy az abban a korban szokásos módon és szokásos árakért építkeztek 1629 és 1635 között Gátán is. Az ekkor épült földesúri lakóépület, a számadások udvarháza a Gátán ma is meglevő két kastély közül valószínűleg azzal azonos, amelyben 1655-ben a király nevében Lippay György kancellár oklevele megerősítette Esterházy Dániel és Rumy Judit fiait, és amely a jelenleg az 1730-1740-es években barokk átépítésben megmaradt Esterházy-kastély előzménye lehetett. 23 JEGYZETEK 1. Budapest, MOL Az Esterházy-család zólyomi ágának levéltára. P. 1291. III.E.5. Gátai uradalom, 50. csomó. Számadások, 1629-1762. 2. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. III. Budapest, 1907, 680., 690. - 1433: Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes. I. Eisenstadt, 1954. 192. 3. MOL Dl.43.819. és Entz Géza: Középkori végrendeletek művészi vonatkozásai. Művészettörténeti Értesítő 1953, 174-175. 4. Fügedi Erik: Uram királyom. Budapest, 1974, 141. 5. 1539-ben Oroszvár, Tétény, Gálos, Felpéc, Kispéc, Gyömörő, Sávoly, Pallagszeg és Túr részeiért pereskedtek: MOL Esterházy-család zólyomi levéltára. III.E. 13,60. csomag. .Iratjegyzékek. - 1560: MOL Festetics-család levéltára. Gersei Pefhő ll.133.es. Acta Babocsayana, f.326. 6. A hegyeshalmi és a levéli udvarházak már 1552-ben is álltak: MOL Esterházy-család zólyomi levéltára. IILE.13.es. Iratjegyzékek. 7. 1584-ben még Rauscher Benedek és felsége, csúni Horváth Borbála volt Gáta birtokosa: MOL Festetics-család levéltára, i.h., 1595-ben már Rauscher Éva végrendelkezett felette: MOL Esterházycsalád zólyomi levéltára, i.h. 8. MOL Festetics-család levéltára, i.h. 9. A Vas megyei Rum településre: Csánki i. m. II. 847. - Középkori eredetű kastélyát 1532-ben a Kőszeg felé vonuló török sereg felégette: Török történetírók. Ford. Thury József. Budapest, 1893. I. 3. és II. 206. - Az 1555-ben még létező kastélyra Takáts Sándor: Rajzok a török világból. II. Budapest, 1915, 57.
