F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Koppány Tibor: A gátai számadáskönyvek. Adatok egy 17. század eleji dunántúli uradalom építkezéseihez

Józsák kezén levő és szomszédos oroszvári uradalommal, valamint a család Győr és Veszprém megyei falvainak részeivel.

5 Habár Hegyeshalomban és Levélen is volt udvarházuk,

6 Gátán éltek és több megyében elterülő birtokaikat innét igazgatták. A 16. század vége felé Rauscher Benedekkel családja férfiágon kihalt, s bár Ilona leánya két házasságával a Bejczyek és a patyi Horváthok is részt szereztek a birtokból, a gátai uradalom Benedek húgára, Rumy Farkasné Rauscher Évára szállt.

7 1616-ban Rauscher Éva, akkor már Rumy Farkas özvegye, Mihály fiával együtt megvásárolta Gáta más kézen levő részeit.

8 Az uradalom így került a 17. század elején a Rumyak birtokába, akik a töröktől veszélyeztetett Rába-menti Rumból ide helyezték át birtokaik széhelyét.

9 Rumy Mihály rövidesen bekövetkezett halála után, 1631-ben a gátai uradalom birtokán már gyermekei: György, Borbála, előbb Sennyey Gáspár, majd csicseri Orosz Pál felesége és Judit, Esterházy Dánielné osztoztak.

10 Habardi Mihály prefektussága idején Gáta a fenti Rumy örökösöké volt. Az általa vezetett számadások a három Rumy testvér által közösen birtokolt uradalom kiadási jegyzékei. Amint a birtokosközösségek esetében akkor általában szokásos volt, a gazdálkodást a család egy, valamennyiük által közösen megválasztott tagja irányította. A 17. század elején Habardi számadásai szerint ez a rokonság legidősebb férfitagjaként Esterházy Dániel volt.

11 A kiadásokra negyedévenkint, néha sűrűbben is felvett készpénzt mindig tőle kapta és azzal neki számolt el. Esterházy volt tehát a számadásokban újból és újból feltűnő „Uram eő Nagysága". A számadások alapján az örökösök közül csak Rumy Borbála, Orosz Pál özvegye lakott Gátán. Esterházyék és Rumy György vendégként, látogatóban fordultak ott meg néha, özvegy Rumy Mihály né Debreczeni Annával, Rumból, leginkább azonban Galántáról. Esterházy Dániel, a nádor Esterházy Miklós öccse, ezidőben felemelkedő családja egyik nagy birtokszerzője, az 1636-ban elnyert Csesznek váráról elnevezett cscszneki ág alapító őse. 1629 és 1635 között a gátai számadáskönyvek adatai alapján még családja ősi székhelyén, Galántán élt. A feleségével kapott gátai birtokrész közelebb feküdt Pozsonyhoz, Bécshez, nem utolsó sorban pedig nádor bátyja nyugat-dunántúli birtokközpontjaihoz. Kedvező földrajzi helyzeténél fogva alkalmas volt arra, hogy ott emelt kastéllyal szállást nyújtson az átutazó földesúr és családja, rokonai, barátjai számára, már csak azért is, mert a régi Rauscher udvarházban özvegy sógornője, Orosz Pálné élt. Habardi Mihály üszttartó és működése A számadáskönyvek építési adataiból arra lehet következtetni, hogy az 1620-as években a gátai uradalom gazdálkodása nem lehetett a legkorszerűbb. Gátán volt ugyan majorság, ott azonban több új gazdasági épületre is szükség volt ahhoz, hogy jól üzemelő, a kor követelményeinek megfelelő uradalommá váljon, birtokosai személyéhez méltó uradalmi központ legyen és társadalmi helyzetükhöz illő kastély álljon. A számadásokból az is kitűnik, hogy Habardi 1629-ben vette át az uradalom vezetését, év elején állt Esterházy Dániel szolgálatába és azonnal hozzáfogott a szük-