F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)

MŰHELY - Balázsik Tamás: A peterdi református templom

1938-ban egy ablakrámáért és üvegezéséért 25, egy templomi ablak berakásáért 1 pengőt fizettek.

71 1948-ban új Urasztala készült. Egy 1965-ös és egy 1968-as tatarozásról a torony belső falán lévő meszelés illetve a friss vakolatba karcolt felirat tanúskodik. Legutóbb 1971-ben tatarozták az épületet. A peterdi református templom soron következő, műemléki helyreállításához 1999ben Bachmann Zoltán vezetésével tanítványai készítettek terveket, melyek kivitelezését az anyagi fedezet hiánya késlelteti. A helyreállításra váró templomot építészeti megjelenése, értékes bútorzata, asztalosmunkái, műemlékállományunk elsőrendű emlékévé avatják. JEGYZETEK 1. Budapest, Ráday Leve'ltár, Canonica Visitatio 1817. 2. U.o. Peterd, 80-81.cs. 3. Ráday Levéltár, Peterd, 80-81. u. 1871-1890. Magyarpeterdi egyház presbyterialis jegyzőkönyve. 4. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest, 1963. 370. 5. Mályusz Elemér - Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár IV. Budapest, 1994. 213. 877. 6. Dl. 12001 7. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. Budapest, 1894. 516., Horváth J. Gyula - Tímár György: XVI. századi dikális konscripciók Baranya megyéből. Baranyai Helytörténetírás, 1972. 46., 66., 86., Timár György: 16. századi rovásadó összeírások a mai Baranya megye területéről. Baranyai Helytörténetírás, 1974-75. 4L valamint Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. századközepén. Budapest, 1990. 127., 130. 8. Lászlófalvi Velics Antal - Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek. Budapest, 1886. I. 181., II. 157., valamint Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Budapest, 1960. 18. 9. Gosz.tonyi Gyula: Baranya középkori templomai IV. Technika XXV. (1944) 143. Az. 1816-17-es alsó baranyai Canonica Visitatio szemléletesen mutatja be a terület református egyházi épületállományát. Eszerint a peterdi templomon kívül a következő helyeken vettek középkori templomokat használatba a reformátusok: A gordisaiak a Gordisa és a Drávaszabolcs közötti Isztrapusztán álló, tornyos, lőréses, kő alapon téglából épített templomot használták, mígnem a szabolcsiak a parochiális házukhoz építőanyagnak le nem bontották. A téglából és kövekből épített, tornyocskás gyüdi templomot, mely a mostani keleti részén volt, 1680-ban a siklósi barátok vették cl. A szintén középkori nagyharsányi templom török uralom alatt elpusztult tornyát a reformátusok építették fel 1723-ban a hegy tetején lévő vár tégláiból. Régi templomként említik a selleit és a szenterzsébetit is. A kőből épült luronyi templom 1706-ban, a rác háborúban pusztult el, és a rácok égették fel a Nagyfalu melletti Tapolca régi templomát, valamint Okorágot templomával együtt. A református templomok építése a 18. században vett nagy lendületet. Becefalván 1709-ben épült a régi templom, ezt később istállónak használták. Siklóson 1744-ben, Okorágon 1746 után, Csarnótán 1767/68-ban, Katádfán 1768/69-ben, Palkonyán 1773-ban, Nagytótfaluban 1782-ben, Bissen 1798-ban, Gyüdön 1807-ben már a másodjára, sőt 1782-ben Oldon, 1749-ben Siklóson harmadjára építik a reformátusok templomukat. A siklósit 1766-ban és 1791-ben is átépítették. Talpfára épült a templom Rónádián 1722-ben, Radon 1770 előtt, Palkonyán 1773-ban, Bessencen 1792-ben, Bissen 1798 előtt, Csehiben 1804-ben. Sövényfalú templom épült Rónádfán 1722-ben, Oldon 1730 körül, Okorágon (sárral betapasztva) 1746 és 1786 között. Radon (karókra fonva) 1770 előtt, Bogdásán 1786-ban, Vcjtiben (font, sárral betapasztva), 1797-ben Csehiben 1804-ben. Rekesztéses vagy vesszőfonatos falú Hiricsen 1773 előtt, rekesztéscs bemalterozva Palkonyán 1773-ban. Földhői tömött falét épült Csarnótán (vagy sárból) 1766/67-ben, Adorjáson 1795-ben és Garén (vert) 1797-ben, vertfalú Hídvégen 1816/17 előtt. Vá-