F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2000/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2000)
MŰHELY - Fülöp András: A dunakeszi-alagimajori templomrom régészeti kutatása
munkák zajlottak a területen. Amikor 1880-ban a Műemlékek Ideiglenes Bizottsága levelet küldött neki, hogy gondoskodjon a terület rendezéséről, úgy tűnik, valóban eleget tett a felszólításnak. A templomromtól délkeletre feltárt kőlépcső és a bélyeges téglákból rakott járda elkészítése vélhetően az ő nevéhez fűződik. Érdekesség, hogy a templom körítőfaláról még sem Rómer, sem Arányi nem tudott, Csányi Károly vagy a még későbbi felmérők viszont már nem láthatták; vagyis a kettő közti időszakban találták meg, és került rá a betonréteg. Az alagimajori templomrom következő periódusa minden bizonnyal a műemléki helyreállítás lesz. A romkonzerválásra Máté Zsuzsanna tervei alapján kerül sor, ennek keretében a körtemplom lábazatának kváderekből rakott külső falsíkja újra látható lesz, míg más részletei burkolatban kerülnek bemutatásra a rotunda belül megemelt járószintjén. Már elkészült a rom közvetlen környezetének rendezése, melynek tervezése Szabadics Anita munkája. Úgy véljük, ha a helyreállítás elkészül, sok év után ismét lesz miért kilátogatni Alagimaj orba. JEGYZETEK 1. Anjoukori okmánytár. II. Szerk. Nagy Imre. Budapest, 1881. 319. sz.; Illéssy János: Az Alaghy család törte'nete. Nagy Iván Családtörténeti Értesítő I (1899) 57-58.; Makkcú László: Pest megye története. In: Pest megye műemlékei I. Szerk. Dercsényi Dezső. Budapest, 1958. 179.; Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. IV. Budapest, 1998. 508. 2. Pest megye műemlékei i. m. 79.; Györffy i. m. 506. 3. Dinnyés István - Kővári Klára - Kvassay Judit - Miklós Zsuzsa - Tettamanti Sarolta - Torma István: Magyarország Régészeti Topográfiája 9. (a továbbiakban: MRT 9.) A Szobi és Váci járás. Szerk. Torma István. Budapest, 1993. 5/17. 82. A következő években Hártyán többször gazdát cserélt, ezek során Alagot mindig Hártyán szomszédságában említik. (Alapi Gyula: Komárom vármegye levéltárának középkori oklevelei. Komárom, 1917. 42-43.) 4. Igaz, a feltárt veremházak Árpád-koriak (Bencz.e Zoltán: Beszámoló a Rákospalota-Újmajor területén 1995-1997 között folytatott régészeti feltárások középkori eredményeiről. In: Bencze Zoltán-Gyulai Ferenc-Sabján Tibor-Takács Miklós: Egy Árpád-kori veremház. feltárása és rekonstrukciója. Monumenta Historica Budapestinensia X. Budapest, 1999. 23-25.); MRT 8/1. 94. 5. Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei. 1002-1599. Budapest, 1938. 453. reg.; Zsigmondkori oklevéltár (továbbiakban ZsO.) I. Összeállította: Mályusz Elemér. Budapest. 1951. 724. reg. 6. MRT 9. 5/17. 82. 7. Illéssy i. m. 1899. 59., de a szerző - tévesen - feltételez egy „ál Imre fia Miklóst" is.; Bártfai Sz.abó i. m. 446. reg.; ZsO. I. 392. reg. A vita egyébként nem volt újkcletű: Pető fia Tamás már 1383-ban tiltakozott ez ellen. (Illéssy i. m. 1899. 59.; Bártfai Szabó i. m. 439. reg.) 8. Imre fia Miklós az örökölt fele birtokrész értékét mindkétszer ki is fizette (az egyiket még 1396-ban - Bártfai Szabó i. m. 478. reg.; ZsO. I. 4527. reg.), ám Pető fia Tamás - szegénységre hivatkozva megtagadta ezt. Neki lett igaza, ugyanis megengedték számára, hogy Demetertől örökölt fele birtokrészét adja zálogba - közel kétszeres értékű tartozása fejében. Az érdekes per leírását I. ZsO. I. 5430. reg. Az oklevélben említett pénzösszegek hol márkában, hol aranyforintban vannak megadva, átváltási arányukról 1.: Engel Pál: A 14. századi magyar pénztörténet néhány kérdése. Századok 124 ( 1990) 1. 87., 91. Egyébként Pető fia Tamás halála után felesége is kérte a hitbért, melyet fiuk, István 1416-ban ki is adott. (Zsigmondkori oklevéltár V. Összeállította: Mályusz Elemér-Borsa Iván. Budapest. 1997. 2335. reg.) 9. Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez. 1002-1437. Budapest. 1982. 1523. reg.
