F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

MŰHELY - Velledits Lajos: A novai Mária Mennybemenetele plébániatemplom Angyali üdvözletet ábrázoló boltozati mezejének restaurálása

10. Nova, r. k. templom. Az Angyali üdvözletet ábrázoló boltozati képmező részlete. Angyalok és puttók a restaurálás után. Fotó: Kenéz Pál, 1998. mányokat sejtető elnevezések legtöbbször nem jelentenek többet, mint a vegyi áru kereskedések ilyen vagy olyan anyagainak összeöntögetését, vagy építőanyagok sajátos arányú kevergetését, esetleg mosó és súrolószerek használatát. Az eredmények objektív vizsgálata, egy falkép vagy épület állapotának rendszeres ellenőrzése majd a következő század feladatai közé tartozhat. Királyfalvi Krafft anyagairól elmondhatjuk, hogy mind közül a legkevésbé voltak tartósak. Festékei a legkisebb nedvesség hatására is oldódtak és az általa „speciális emulziónak" nevezett kötőanyag képtelen volt megkötni a pergő festékréteget és az általa használt pigmenteket. A márványporral kevert vakolatrögzítő habarcs sem töltötte be a szerepét, nagyrészt azért nem, mert az első restaurátor nagyon rossz minőségű vakolatát próbálta a mállott téglaboltozathoz ragasztani. A beázások során a padlástérben összegyűlt galambtrágyát a víz átmosta a boltozat repedésein és a téglák közti fugákon. A barnás galambtrágya-oldat beszivárgott a vakolatba, megbontotta a gyengébb minőségű téglák felületét, a vakolat és a boltozat között üregeket vájt és a kép felszínén sötétbarna foltokat idézett elő.

12 Joggal vetődik fel a kérdés, hogy Királyfalvi Krafft tisztán látta-e az eredeti Dorffmaister falkép és az előtte dolgozó falképjavító anyagai köz-