F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

MŰHELY - Feld István: Kutatás – dokumentálás – rekonstrukció

6. Mindez nem jelenti azt, hogy abszolutizálnám a rajzi dokumentálást, hisz - nem szólva itt a szöveges anyagokról - legalább olyan fontos a fotódokumentáció is. E két dokumentálási forma lényegében kiegészíti, sőt feltételezi egymást, hisz bármilyen rajz már egy értelmező dokumentálás, míg a fotó - amelynek dokumentációs értéke jelentős mértékben függ készítésének körülményeitől, s ez különösen áll többek között a légifotóra - épp ennek ellenőrzését biztosítja. A különböző rekonstrukciós elképzelések megítélése során azonban véleményem szerint elsőbbséget élvez a grafikai dokumentáció, mivel az többek között lehetővé teszi a méretek ellenőrzését is. Itt utalnék arra, hogy a grafikai dokumentáció körébe sorolom a fotogrammetriái is, pontosabban annak értelmezett - átdolgozott - változatát, mivel az értelmezés nélküli változat a legtöbb esetben csupán transzformált fotónak tekinthető. A fotogrammetria felhasználásának számos lehetőségére Id. V. Györfy Ilona - Vajda József: Műemlékek felmérése. Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. 175-20. 7. Gerevich László: A budai vár feltárása. Budapest, 1966. Meg kell jegyeznem, hogy a feltárás dokumentációja e kötetben elsősorban az építészeti részletek vonatkozásában közel teljes, minden rétegrajz nem került közzétételre. Ld. erre: Holl Imre: A budai várpalota egy középkori rétegsorának elemzése. Archaeologiai Értesítő 114-115 (1987-88) 183-198., továbbá uő: A budai palota középkori építéslörténetcnek kérdései. Budapest Régiségei XXXI. Budapest, 1997. 79-99. - Azóta csupán egyetlen munka jelent meg, amely ebben a vonatkozásban megközelíti, de jellege, terjedelmi korlátai miatt mégsem éri el a budai feldolgozást: Cz.eglédy Ilona: A diósgyőri vár. Budapest, 1988. 8. Gerevich 7. jegyzetben i. m.: az összesítő alaprajz a kötet végén lévő mellékelt első rajza, míg „A budai palota területén 1948-tól 1964-ig végzett feltárások horizontális és vertikális kiterjedésének alaprajza" a kötet 8. oldalán található. Gerevichnek még megadatott, hogy összesítő alaprajzát kiegészítse a Zolnay László által feltárt maradványokkal: Gerevich László: A budai vár Zsigmond korában. Művészet Zsigmond király korában, 1387-1437. II. Katalógus. Budapest, 1987. 149. Ennek kissé módosított utánközlése: Budapest im Mittelalter. Katalog. Braunschweig, 1991. 209. 9. Ilyen kivételként említendő a diósgyőri vár. Ld a 7. jegyzetben i. m. 87.: „62. A diósgyőri vár régészeti alaprajza (feketével jelölve a szikláig végzett feltöltés)." 10. Gerevich 7. jegyzetben i. m.: a kötet végén lévő mellékelt második rajza illetve a modell a Budapesti Történeti Múzeum kiállításán. 11. Feld István - Szekér György: Ujabb adalékok a budai királyi vár Zsigmond-palotájának és északi főbejáratának rekonstrukciójához. Műemlékvédelem 35 ( 1991 ) 249. - Ujabban hasonló módszerrel elkészítette Szekér György a hasonló mértékben elpusztult óbudai királyi vár alaprajzi rekonstrukcióját is: Feld, István: Ecilburg und Ofen - zur Problematik der Stadtburgen in Ungarn. Castrum Bene 6. Praha, 1999. 78. - A már kevésbé szemléletes alaprajzi rekonstrukciós kísérletek közül kiemelendő még Búzás Gergelynek a budai palota 14. század végi állapotát illetve a harmadik Zsigmond-kori periódust bemutató rajza: Búzás 2. jegyzetben i. m. 10. és 19. kép. 12. Gerevich 7. jegyzetben i. m. 185., 271. kép 13. Gerevich 7. jegyzetben i. m„ a kötet végén lévő melléklet harmadik rajza (a monográfia eddig említett rajzainak többsége Seitl Kornél munkája, de számolhatunk Kollár György közreműködésével is), illetve Altmann Júlia - Bicz.ó Piroska - Búzás Gergely etc.: Medium regni. Középkori magyar királyi székhelyek. Budapest, 1996. 190., 192. , továbbá Búzás 16. jegyzetben i. m. 112., illetve mindhárom közölve Búzás 2. jegyzetben i. m. 76., 79., 86. Az utóbbi két munkában az István-vár meglevőt és hipotézist egymástól jól elkülönítő alaprajza is megtalálható. Végül itt kell megemlítenünk Szekér György hatalmas, eddig eljességében még nem publikált vállalkozását, ő ugyanis nem egy tömegrekonstrukciót rajzolt, hanem egy máig meg nem valósult modell tervrajzait készítette el 1991ben. A tervlapok közül néhány közzétételre került, ld. a 17. és 18. jegyzeteket, továbbá Búzás 2. jegyzetben i. m. 93. 14. Marosi 2. jegyzetben i. m. 361. 15. Gerevich 7. jegyzetben, i. m. 223., 400., 401. képek, elsősorban Kollár György munkái az István-torony környékéről és a kápolnáról. 16. Búzás Gergely: A budai királyi palota déli nagy csarnoka. Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára. Tanulmányok. Művészettörténet-Műemlékvédelem VI. Budapest, 1994. 109-113.. 4. rajz, illetve Búzás 2. jegyzetben i. m. 92. A budai királyi palota korai építési periódusainak rekonstrukcióihoz