F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)
MŰHELY - Feld István: Kutatás – dokumentálás – rekonstrukció
ablakkeret-részletéről került közzétételre felmérés 51 de az utóbbi fal belső nézetének jelenségei - nyílások, elfalazások, gerendafészkek - sem értelmezettek, s így azt a gyanút keltik, hogy elegendő mélységű kutatásuk nem történt meg. 52 Erre látszik utalni egy további dokumentációs értékű grafika, a palotaépület nyugat- keleti, periodizált metszete az egykori nagy terek végfalának feltüntetésével (8. ábra), ugyanis ez sem tűnik kellőképpen részletezettnek, kidolgozottnak. 53 Ugyanakkor ez az épületmetszet feltünteti az írott forrásokból ismert 15. századi érseki nagyterem feltételezett padlószintjének vonalát, amelynek meghatározására épp a keleti épületfal belső oldalán megfigyelt egyik - véleményem szerint igencsak bizonytalan korú - gerendafészeksor szolgált alapul. Egy biztos és meggyőző kutatási dokumentációnak ebben az esetben különösen nagy szerepe lenne, mivel alapvetően erre a padlószintre épít a palota 15. század közepi állapotát bemutatni szándékozó „rekonstruktív keresztmetszete", mint az esztergomi rajzi rekonstrukciók legfontosabb darabja. Az először Horváth István által 1982-ben megrajzolt, 54 majd Vukov Konstantin által több lépcsőben finomított és továbbfejlesztett 55 rajz (9. ábra) a hazai gyakorlatban szokatlan, azonban a dokumentálás szempontjából feltétlenül üdvözlendő módon megkülönbözteti egymástól az a) biztosnak tartott rekonstrukciót, b) az építészeti logikából adódó rekonstrukciót és végül c) a hipotézist. Sajnálatos, hogy Vukov Konstantin imponálóan hatalmas apparátust - a helyszíni megfigyeléseken kívül az átfogóan még feldolgozatlan kőtár néhány darabját, a törökkori ábrázolások értékelését, fadongás nagytermekre és a pilléres erkélyfolyosókra vonatkozó óriási anyaggyűjtést - felhasználó rajzi rekonstrukciós munkája - beleértve a műszaki alapossággal kidolgozott részletrajzokat is 56 - a feltételezhető kutatási illetve a ténylegesen megállapítható dokumentációs hiányosságok miatt nem kellőképp meggyőző. Kutatási-megfigyelési problémákra hívta fel a figyelmet újabban ezzel kapcsolatban Móga Sándor is, 57 akinek rekonstrukciós javaslatait azonban - épp az ellenőrzéshez szükséges megbízható kutatási dokumentáció hiányában - nem kívánom itt tárgyalni. Az mindenesetre az eddigiek alapján is nyilvánvaló, hogy az utóbb említett keresztmetszetre támaszkodó tömegrekonstrukciók - elsősorban a több változatban is ismert nyugati, dunai nézet 58 illetve egy északkeleti, madártávlati kép 59 - valamint az egykori nagyterem belsejét felidézni kívánó rekonstrukciós rajzok 60 tudományos megalapozottságukat tekintve aligha ítélhetők meg másképp, mint az említett, hasonlójellegű budai vagy visegrádi ábrázolások. A korai időszakra vonatkozó részletes dokumentációs anyag szinte teljes hiányában azonban talán még kritikusabban kell tekintenünk az 1200 körüli királyi várat megjelenítő tömegrekonstrukcióra, Horváth István még 1982-ben készített munkájára. 61 A vizsgálatunk tárgyát képező palotaépület korabeli megjelenése megfogalmazásánál az alaprajzi elrendezés mellett bizonyára a korabeli német császári Pfalzok játszhatták a döntő szerepet. Az analógiák jelentősége ugyanakkor természetesen Szécsi Dénes és Vitéz János késő-középkori palotahomlokzata megfogalmazásánál is tettenérhető, ahogy erre már a budai Zsigmond-palota esetében is utalhattunk volna. 62 Ugyanúgy az esztergomi rekonstrukciók esetében is megfigyelhető az építészettörténeti prekoncepciók hatása: a fadongás nagyterem déli végfalán kezdetben még lunettás reneszánsz ajtót láthattunk, ahogy azonban a kutatás számára egyre nyilvánva-
