F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

MŰHELY - Feld István: Kutatás – dokumentálás – rekonstrukció

ablakkeret-részletéről került közzétételre felmérés 51 de az utóbbi fal belső nézetének je­lenségei - nyílások, elfalazások, gerendafészkek - sem értelmezettek, s így azt a gya­nút keltik, hogy elegendő mélységű kutatásuk nem történt meg. 52 Erre látszik utalni egy további dokumentációs értékű grafika, a palotaépület nyugat- keleti, periodizált metsze­te az egykori nagy terek végfalának feltüntetésével (8. ábra), ugyanis ez sem tűnik kel­lőképpen részletezettnek, kidolgozottnak. 53 Ugyanakkor ez az épületmetszet feltünteti az írott forrásokból ismert 15. századi ér­seki nagyterem feltételezett padlószintjének vonalát, amelynek meghatározására épp a keleti épületfal belső oldalán megfigyelt egyik - véleményem szerint igencsak bizony­talan korú - gerendafészeksor szolgált alapul. Egy biztos és meggyőző kutatási doku­mentációnak ebben az esetben különösen nagy szerepe lenne, mivel alapvetően erre a padlószintre épít a palota 15. század közepi állapotát bemutatni szándékozó „rekon­struktív keresztmetszete", mint az esztergomi rajzi rekonstrukciók legfontosabb darab­ja. Az először Horváth István által 1982-ben megrajzolt, 54 majd Vukov Konstantin által több lépcsőben finomított és továbbfejlesztett 55 rajz (9. ábra) a hazai gyakorlatban szo­katlan, azonban a dokumentálás szempontjából feltétlenül üdvözlendő módon megkü­lönbözteti egymástól az a) biztosnak tartott rekonstrukciót, b) az építészeti logikából adódó rekonstrukciót és végül c) a hipotézist. Sajnálatos, hogy Vukov Konstantin imponálóan hatalmas apparátust - a helyszíni megfigyeléseken kívül az átfogóan még feldolgozatlan kőtár néhány darabját, a török­kori ábrázolások értékelését, fadongás nagytermekre és a pilléres erkélyfolyosókra vo­natkozó óriási anyaggyűjtést - felhasználó rajzi rekonstrukciós munkája - beleértve a műszaki alapossággal kidolgozott részletrajzokat is 56 - a feltételezhető kutatási illetve a ténylegesen megállapítható dokumentációs hiányosságok miatt nem kellőképp meg­győző. Kutatási-megfigyelési problémákra hívta fel a figyelmet újabban ezzel kapcso­latban Móga Sándor is, 57 akinek rekonstrukciós javaslatait azonban - épp az ellenőr­zéshez szükséges megbízható kutatási dokumentáció hiányában - nem kívánom itt tár­gyalni. Az mindenesetre az eddigiek alapján is nyilvánvaló, hogy az utóbb említett kereszt­metszetre támaszkodó tömegrekonstrukciók - elsősorban a több változatban is ismert nyugati, dunai nézet 58 illetve egy északkeleti, madártávlati kép 59 - valamint az egykori nagyterem belsejét felidézni kívánó rekonstrukciós rajzok 60 tudományos megalapozott­ságukat tekintve aligha ítélhetők meg másképp, mint az említett, hasonlójellegű budai vagy visegrádi ábrázolások. A korai időszakra vonatkozó részletes dokumentációs anyag szinte teljes hiányában azonban talán még kritikusabban kell tekintenünk az 1200 körüli királyi várat megjelenítő tömegrekonstrukcióra, Horváth István még 1982-ben készített munkájára. 61 A vizsgálatunk tárgyát képező palotaépület korabeli megjelené­se megfogalmazásánál az alaprajzi elrendezés mellett bizonyára a korabeli német csá­szári Pfalzok játszhatták a döntő szerepet. Az analógiák jelentősége ugyanakkor termé­szetesen Szécsi Dénes és Vitéz János késő-középkori palotahomlokzata megfogalmazá­sánál is tettenérhető, ahogy erre már a budai Zsigmond-palota esetében is utalhattunk volna. 62 Ugyanúgy az esztergomi rekonstrukciók esetében is megfigyelhető az építé­szettörténeti prekoncepciók hatása: a fadongás nagyterem déli végfalán kezdetben még lunettás reneszánsz ajtót láthattunk, ahogy azonban a kutatás számára egyre nyilvánva-

Next

/
Thumbnails
Contents