F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)
KITEKINTÉS - Bugbee Zita: A ludwigsburgi kastélyszínház rekonstruálásáról 1993-1998
A restaurálást megelőzően elkészült a épület felmérése valamint rajz- és fotó dokumentációja. Az épület fizikai állapotát modern technikai eszközökkel tanulmányozták: infra felvételekkel vizsgálták a falazat és a vakolatrétegek belső állapotát, endoszkopikus vizsgálatok alapján határoztak arról, hogy hozzáférhetetlen mélyedéseket feltárjanak-e, az optimális hőmérséklet- és páratartalom megállapítását computeres szimuláció tette lehetővé. A restaurátori vizsgálatok során feltárt átfestéseket és a különböző korú dekorációt a levéltári anyagokkal összevetve értékelték. Néhány fából készült elem korának meghatározása dendrokronológiai úton volt lehetséges. így állt össze az épület különböző építési fázisait feltüntető térkép, amely vitás kérdésekben mindig irányadó volt. Az épület restaurálása 12 A restaurálás a színház egész területére kiterjedt. A külsőben a kőanyagra és a vakolatokra, továbbá az ablakokra, amelyek között még eredeti üvegezésű is fennmaradt, és természetesen a festésre, amely eredetileg al fresco technikával készült és restaurálását a talaj magas sótartalma miatt több kötőanyag-kombináció kipróbálása előzte meg. Restaurálásra került a teljes tetőszerkezet. A belső térben a kifestés, a bútorok és textilek restaurálásán (2. ábra) túl feladat volt a világítás és a fényszórók erősségének beállítása. A színpadtechnika vonatkozásában pedig a színpad, a gépezet és valamennyi történeti színpadkép restaurálására sor került. A rendeltetésszerű használat elkerülhetetlenné tette az elektromos hálózat felújítását, tűzjelzők és tűzoltó készülékek elhelyezését és a szellőzőnyílások beszerelését. Ennek kapcsán ügyeltek arra, hogy a modern eszközök megjelenése a lehető legkevésbé zavarja a történelmi együttes képét. A restauráláson belül mint tipikus színházi problémával a színpadgépezet korhű helyreállításával kívánunk foglalkozni. A színpad és a történelmi színpadgépezet A ludwigsburgi színpadgépezet a legkorábbi, ami összefüggésében fennmaradt. Jelentőségben csak a drottingholmi előzi meg, mivel ott az egész gépezet eredetiben maradt meg. A színpadgépezet segítségével hajtották végre a dramaturgia megkívánta színpadi változásokat. Az alsó szerkezet a kulisszákat mozgatta, a felsővel pedig a háttérfüggönyöket, az ún. prospecte-eket és a színpadot felülről lezáró, rövid függönyöket, soffitteeket kezelte. A változások rendszerint nyílt színen történtek és annyira kedveltek voltak a kor közönsége előtt, hogy a 18. században olyan darabokat is bemutattak, amelyek kizárólag a színpadtechnikára épültek, s amelyekben emberi szereplők nem léptek fel. Ezek a darabok tulajdonképpen az első avantgárdé színházi kísérleteknek tekinthetők.
