F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

MŰHELY - Lampert Rózsa: Óbuda-Újlak rehabilitációja

épült az óbudai paneles lakótelep, ami a Flórián téri romterület kivételével majdnem mindent elpusztított, amit az emberi kultúra kétezer év alatt e területen alkotott.

15 Már az 1936-os tervpályázaton feltűnt a római iskolán nevelkedett Olgyai testvérek (Aladár és Viktor) terve, amely felvetette a Via Antiqua problémáját ( 11-12. ábra). Az Olgyai testvérek a római emlékeket egy monumentális sugárútra kívánták felfűzni (polgárváros, Castrum, katonai amfiteátrum), jelezve a város római alapítását, a terület kétezer éves múltját. Munkájukat olyan jól propagálták, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is foglalkozott vele, és a Via Antiqua gondolatát - mint elvet fenntartva - 1942ben új rendezési tervet készített (13. ábra). A katonai amfiteátrum feltárása ez idő tájt folyt, és a világraszóló eredmények elősegítették a kérdés napirenden tartását.

16 Az Olgyai-féle és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által készített mindkét rendezési terv területünk szempontjából végzetesnek bizonyult volna, megszüntetve Újlak utcaés tömbhálózatát, eltüntetve mind a Bécsi út, mind a Lajos utca nyomvonalát, helyet adva egy monumentális sugárútnak. Az Olgyai testvérek amfiteátrum körüli trapéz alakú grandiózus téralakítása pályázati anyaguk része volt, mellyel az újonnan feltárt műemléket Óbuda központjává kívánták tenni ( 14. ábra).

xl Közbeszólt azonban a II. világháború, amely rengeteg pusztítással és a németek kitelepítésével járt. Újlakra új lakosság került, és újabb csapásként a Szépvölgyi út vonalában - ami Újlak tengelye - az egységes városrészt megosztották a II. és III. kerület között. Ismerünk még egy 1959-ből származó rendezési tervet, amely toronyházas lakóövezetet tervezett a területre (15. ábra). Eszerint sem maradt volna semmi Újlakból, hasonlóan az 1930-as évek elképzeléseihez. Újlakra a BUVATI-ban még 1980-ban is olyan rendezési terv készült, amely teljes bontást írt elő (kivéve 2 db műemlék házat) és folytatta a paneles építkezést. A 80-as évek közepétől Újlak sorsa elbizonytalanodott. A teljes bontás szándéka mellett már megjelent a sajátos karakter megőrzésének a szándéka. A pénzhiány azonban elodázta a döntést, és végleg megpecsételte a terület sorsát. Pedig a tabáni és óbudai városrészek épületeinek lebontása után a kevésbé kvalitásos újlaki házakra terelődött a figyelem. A javuló megítélést elősegítették a városvédő szervezetek felhívásai és a kibontakozó népi mozgalmak is, amelyek a falusi kultúrára, a népi házakra irányították a figyelmet. 1986-88-ban Kévés György, vagyis a KÁVA építésziroda magáncégként megkapta az újlaki részletes rendezési terv (RRT) elkészítésének jogát, miután 1985-ben megbízás nélkül programtervet készítettek a területre, és hatalmas küzdelmet folytattak az új szemléletmód elfogadtatásáért (16. ábra). A feladat egy leromlott épületállományú terület rehabilitációja volt, ahol 1937 óta folyamatosan építési tilalom volt érvényben. Meg kellett küzdeni a közlekedés átalakításával, ezenkívül nehezítette a helyzetet, hogy a zömmel földszintes terület keleti és északi határfalát az 1930-1940-es években épült, 3-4 szintes épületek alkották. Az előbb már említett Kolosy téri épületeken kívül az északi oldalon Hikisch Rezső és ifj. Paulheim Ferenc kislakásos tömbje (1927-1929) valamint Hidasi Lajos - Papp Imre Árpád Gimnáziuma (1937-1939) zárta a területet. A Kévés György által készített RRT a régi épületek lehetőség szerinti megtartását irányozta elő, az új épületeket pedig földszintes magastetős, egyszerű épületeknek képzelte el. A tervezők művészlakásokat, műtermeket, éttermeket, kiskocsmákat akartak a ré-