F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

MŰHELY - Lampert Rózsa: Óbuda-Újlak rehabilitációja

13. Óbuda-Újlak. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának javaslata a szabályozási terv módosítására. Magyar Építőművészet, 1943. 77. 14. Óbuda-Újlak. A Via Antiqua déli tere a római katonai amfiteátrummal. Az Olgyai testvérek modellterve. Magyar Építőművészet, 1943. 76. Johann Ferdinánd Miller 1760-as budai városleírása fontos kordokumentum. Újlakon csak 11 nevezetesebb objektumról beszél. Ezek a templom, a kápolna, a Szentháromság-szobor, az iskola, néhány előkelőség és iparos háza (bíró, templomgondnok, mészáros, molnár, stb.). Ismerünk egy, az országgyűlés résztvevői számára készített szállásösszeírást 1805-ből, amiben Újlakon egyetlen szobát sem tüntetnek fel. Újlak falusias és némileg elmaradott jellegét hangsúlyozták a múlt század első felében keletkezett útikönyvek és városismertetők is.

10 Buda-Pest-Óbuda egyesítése után a budai és pesti városrész fejlődése rohamléptekkel megindult, és a város egy 20 milliós ország méltó fővárosává vált, csak Óbuda-Újlak maradt továbbra is egyszerű, falusias, mezővárosias településrész. Az óbudai szőlő-