F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

MŰHELY - Lampert Rózsa: Óbuda-Újlak rehabilitációja

7. Újlak, Bécsi út 31. A 18. században épült barokk serfó'zőház utcai zárterkélye. Fotó: Lampert Rózsa, 1998. tek. A déli oldalon volt az istálló és a présház, a hosszan elnyúló, mély telkeken pedig szólót termesztettek. A telek hátsó frontját magas kőkerítés zárta le. Az 1760-8()-as években, a Mária Terézia uralkodása alatti konszolidációs időszakban a terület fejlődött, a telkek kezdtek keretes beépítésűvé válni. E korszakra jellemző példaként a műemléki védettséget élvező Bécsi út 44. szám alatti, 1767-ből származó kétudvaros, boltozott barokk terekkel rendelkező lakóházat

5 (5. ábra) és a Bécsi út 31. szám alatti, 1780 körül épült, emeletes serfőzőházat kell megemlíteni (6-7. ábra).

6 Újlak fejlődése a 19. század elején stagnált, topográfíailag alig változott. A lakosság döntő többsége szőlőbirtokos volt, kisebb része pedig már az iparban dolgozott. A 19. század közepétől nemcsak Pest, de Óbuda is iparosodott. A vidék első gőzmalma Újlakon épült (Kolosy tér - dunai oldal). Később sorra valósultak meg a gőzmalmok, textilgyárak, festőüzemek. Ekkor vált a telkek többsége keretes beépítésűvé, vagy éppen kétudvarossá, és nőtt meg a laksűrűség, szobákat ragasztva az épületek udvari szárnyaihoz. 1854-ben felépült a terület nyugati határán a Knabe Ignác által tervezett Segítő Szűz Mária-kápolna (8. ábra)? Míg más városrészekben a lakosságszám hirtelen megnövekedése és új életformája a település arculatában is döntő változásokat hozott, Újlakon szinte nem 8. Újlak, Segító' Szűz Mária-kápolna. Knabe Ignác. 1854. Fotó: Lampert Rózsa, 1998.