F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)

MŰHELY - Lampert Rózsa: Óbuda-Újlak rehabilitációja

MŰHELY 115 Lampert Rózsa ÓBUDA - ÚJLAK REHABILITÁCIÓJA* A Tusnádi Műemléki Konferencia Szervező Bizottságától azt a nem túl hálás felkérést kaptam, hogy ismertessem Óbuda-Újlak városrehabilitációjának problémáit és mutassam be a területet, mint a fejlesztés rossz példáját. Tény, hogy ami Óbuda-Újlakon történik, nemcsak szakmai körökben borzolja a kedélyeket, a nagyközönségnek sem tetszik. A kritika rendkívül erős. Sokan - hivatkozva a területre - egyenesen a történeti városrészek műemlékvédelmének és a 90-es évek építészetének válságáról beszélnek. Főleg azok a szakemberek, akik nem voltak kapcsolatban Óbuda-Újlak fejlesztésével sem építész tervezőként, sem hatósági dolgozóként, vagy idejében kiszálltak a „buliból" és most mossák kezeiket. A kritika valóban jogos, ugyanis a rehabilitációnak két fontos eleme, a történeti értékek bemutatása és a terület szerves átalakulása, a várostest élő szövetébe épülése egyenlőre nem sikerült. A most zajló ellentmondásos folyamatokat azonban csak akkor lehet igazán megérteni, ha ismerjük a terület múltját, történetét és azt, hogy az elmúlt korszakok hogyan értékelték, valamint a korábbi - főleg az e századi - fejlesztési szándékokat. Óbuda-Újlak a Lajos utca - Ürömi út - Szépvölgyi út - Seregély utca - Kecske utca - Nagyszombat utca által határolt falusias, külvárosias múltú terület, amely hosszan elnyúlik a Dunával párhuzamosan a Margitsziget vonalában. 1872-ig Budának része, Újlak kerület néven. Központja a Kolosy tér és az Újlaki templom. A területen, illetve határán 9 db országosan védett műemlék található, műemléki környezet, védett terület kijelölésére azonban sohasem került sor. Újlak a római időktől kezdve folyamatosan lakott terület. Északi határán áll a római katonai amfiteátrum, amely időben a legrégibb műemlék. K.u. 150 körül építette a II. Aquincumi légió (1. ábra).

1 A Castrumhoz, amely a mai Flórián tér környékén állt, tartozó ún. katonai város vagy Canabae déli lezárását adta. Ettől délebbre, vagyis vizsgált területünkön is lépten-nyomon találunk római leleteket, ugyanis a légiók ezt a részt mezőgazdasági művelésre és temetkezésre használták. Óbuda-Újlakon az új építkezések során kötelezően előírt régészeti feltárások római őrtornyok és főleg temetők hamvasztásos és csontvázas temetkezéseket befoglaló sírkertek - nyomait tárják fel. Egy gazdag leletanyagú, egyben egy különleges, Róma alapítását ábrázoló sírkövet őrző sírkertet sikerült a Lajos nttcában egy új épület udvarán bemutatni (2. ábra).

2 A római út, a limes a mai Lajos utca vonalában haladt. A középkorban Szentjakabfalva volt e helyen, egy királyi kiváltságokkal rendelkező, önálló település. Plébániatemploma a mai Kolosy tér környékén állt. Az ásatások egyenlőre még nem hozták felszínre a nyomait. * A Tusnádi'iirdón (Tusnád Bai) megrendezett VII. Műemléki Konferencián 1998-ban elhangzott eló'adás szerkesztett változata