F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1999/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1999)
MŰHELY - Morvay Endre: Parisiana, a poraiból feltámadt főnix
Parisiana ( 1909) Arany János Színház ( 1990) 7. A volt Parisiana mulató. Budapest, Paulay Ede u. 35. Az oldaltengelyek arányainak összehasonlítása azonos léptékben. Rajz: Morvay Endre 1972-ben Bartók Színház, 1974-től pedig Budapesti Gyermekszínház volt a szórakoztató létesítmény neve. 1975-ben a színházépületet ismét tatarozni akarták, de az előzetesen megtartott statikai vizsgálat azt állapította meg, hogy a már sokszor átalakított, toldott-foldott épület nem éri meg a tatarozás költségét, lebontását és új színházépület emelését javasolták. A gyermekszínházat azonban nem bontották le, de nem is tatarozták. Az előadások tovább folytak. 1987-ben már halaszthatatlanná vált a színház tatarozása. A Fővárosi Tanács elhatározta, hogy a soron következő felújításnál visszaállítják Lajta eredeti terve szerint az egykori Parisiana mulató homlokzatát, holott a homlokzatból nem maradt egyéb, mint annak márványburkolata, az sem eredeti helyén, hanem az előcsarnok padlójaként. Dc nem maradtak meg az eredeti tervrajzok sem, csupán fényképek, illetőleg azoknak nyomdai reprodukciói. A rekonstruált homlokzatú épület 1990-ben elkészült, az új létesítmény „Arany János Színház" néven nyitotta meg kapuit. 1991-ben az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeuma kiállítást rendezett, melyben az újonnan elkészült színház tervezését mutatta be, az egykori Parisiana homlokzatának visszaépítését dokumentálta. A kiállítás (Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának kiállítása. Budapest, 1991.) katalógusának címe: „A Parisiana újjáépítése", alcíme: „Tisztelgés Lajta Béla emlékének". (A katalógusból dőlt betűkkel idézünk) „Ritka kiállítási katalógust tarthat kezében az olvasó: egy építészeti merényletsort és annak jóvátételét követheti nyomon e lapokon." - kezdődik a katalógus előszava (Ritoók Pál). - „Az elmúlt száz év építészettör-